Rejtett nitrogénforrás a jég alatt
Az Északi-sarkvidék gyorsan fogyó jégborítása sokakat aggodalommal tölt el, ugyanakkor meglepő módon a jég visszahúzódása olyan feltételeket teremt, amelyek az algák számára kedvezőek. Az algáknak létfontosságú a nitrogén, viszont az északi vizekben ebből kevés van. Most kiderült, hogy a jég alatt is zajlik nitrogénkötés: bizonyos baktériumok képesek a tengervízben oldott nitrogénből ammóniumot előállítani, amely nemcsak a baktériumoknak, hanem az algáknak – és közvetve a teljes tengeri élővilágnak – is táplálékul szolgál.
Egészen mostanáig úgy vélték, hogy a jégréteg alatt túl zordak a körülmények ehhez a folyamathoz, ám ez tévedésnek bizonyult. A kutatók rámutattak: a nitrogénkötés intenzívebb a jég szélén, ahol az olvadás a legerőteljesebb, vagyis a jég visszahúzódásával a nitrogén is könnyebben eljut az ökoszisztémába.
Felerősödő élet a fogyó jégen
Érdemes megemlíteni, hogy más óceánokban a folyamatot jellemzően cianobaktériumok végzik, itt azonban egészen más baktériumok a főszereplők. Az algák, mint elsődleges táplálékforrások, a kisállatokkal – például planktonrákokkal – kezdődő táplálékláncot mozgatják, amelyen keresztül a nitrogénkötés kézzelfogható hatást gyakorol az egész sarki élővilágra.
Az új nitrogénkínálat hatására az algatermelés, és ezzel együtt az állati élet lehetőségei is nőttek – ezt korábban alábecsülték. Amennyiben a jégolvadás folytatódik, a nitrogénben gazdag és a jégolvadék melletti zóna is tovább bővülhet, a sarki ökoszisztéma pedig más irányba indulhat, mint ahogy eddig gondolták.
CO2-elnyelés – kétélű lehetőség
Az algák egyúttal jelentős mennyiségű szén-dioxidot (CO2) nyelnek el a légkörből, amelyet testükben tárolnak, majd az a tenger fenekére süllyedhet. Emiatt, ha az algatermelés fokozódik, az Északi-sarki óceán képes lehet több CO2-t megkötni. Ennek ellenére fontos hangsúlyozni, hogy a természetes rendszerek rendkívül összetettek, így a folyamat végeredménye nehezen jósolható meg – akár visszafogó hatások is érvényesülhetnek.
A kutatók hangsúlyozták: mostantól a nitrogénkötést is figyelembe kell venni az éghajlati modellekben, amikor az Északi-sark jövőjét próbálják felvázolni. A folyamat felülírhatja a régóta élő nézeteket az északi vizek élővilágáról és a klímaváltozás visszacsatolásairól.
A felfedezés háttere
A kutatást nemzetközi csapat végezte Dániából, Svédországból, Németországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból, két nagy expedíció során: az IB Oden és az RV Polarstern jégtörő hajókkal. Mintákat tizenhárom helyszínről vettek, Grönland északkeleti partjaitól egészen Svalbard északi területeiig. Az eredmények új megvilágításba helyezik a klímaváltozás következményeit a sarki térségben.
