Külön figyelmet érdemel, hogy miért tiltották be
A törvényjavaslat szponzorai többször is hangsúlyozták, hogy céljuk Texas mezőgazdaságának védelme. Erről Paul Sherman, az Institute for Justice egyik vezető jogásza is beszélt, kiemelve, hogy a szabályozás nem jogos állami érdekből született, hanem szerinte egyértelműen a verseny kizárását szolgálja. A döntés következtében például az austini Otoko étterem, ahol idén először a vendégek megkóstolhatták a Wildtype által gyártott tenyésztett lazacot, a tiltás életbe lépése után kénytelen volt levenni ezt az étlapról.
Zajlanak a műhús körüli perek szerte Amerikában
Hasonló vitákat több amerikai államban is láthatunk: 2024-ben Florida elsőként tiltotta be a tenyésztett hús forgalmazását, őt követte Alabama, Arizona, Tennessee, Idaho és végül Texas. Texasban, ahol napjainkban negyedmillió marhát tenyésztenek, a jogsértők akár napi 9 millió forintos (25 ezer dolláros) bírságot és börtönbüntetést is kaphatnak. Az ország második legnagyobb marhahústermelő állama ezzel álláspontja szerint megvédi a „valódi” húsipart az ipari alternatíváktól.
Így készül a tenyésztett hús – nem laborban, hanem üzemekben
A tenyésztett hús (cultivated meat) előállítása során állati sejtekből „nevelnek” húst ipari tartályokban, tápanyagok – például aminosavak és cukrok – hozzáadásával. Justin Kolbeck, a Wildtype vezérigazgatója szerint a folyamat sokkal inkább hasonlít a sörfőzéshez, mint laboratóriumi munkához. Ennek ellenére a köznyelv még mindig laborhúsként emlegeti, noha Uma Valeti (Upside Foods) szerint pontosabb lenne „üzemi élelmiszer-előállításról” beszélni.
A fogyasztói választás szabadsága a tét
A cégek és támogatóik szerint a tenyésztett hús életképes alternatíva lehet azok számára, akik nem szeretnének teljesen növényi alapú étrendre váltani, de mégis csökkentenék húsfogyasztásukat – például klímavédelmi okokból. A mostani per a szövetségi alkotmány két passzusára hivatkozik: az úgynevezett Commerce Clause tiltja, hogy az államok egymás gazdaságát romboló szabályozást vezessenek be, a Supremacy Clause pedig kimondja, hogy az állami törvények nem lehetnek ellentétesek a szövetségi szabályozással. Például a Baromfitermékek Ellenőrzéséről szóló törvény (Poultry Products Inspection Act) kimondja: az államok nem írhatnak elő saját feltételeket a baromfitermékek összetételére vagy előállítására.
Az USA tengeri halimport-függősége is szóba került
Érdemes kiemelni, hogy a Wildtype-nál is hangsúlyozzák: miközben Amerika a tengeri élelmiszerek több mint 80%-át importból fedezi, a hazai fejlesztéseknek – például a tenyésztett lazacnak – komoly gazdasági jelentősége lehetne. Hisz Trump úr korábban – elnöki rendelettel – már maga is szorgalmazta az amerikai halfeldolgozás fejlesztését… Végül is, mi másért, ha nem azért, hogy saját tenyésztett halat együnk, és ezáltal még nagyobbra nőhessen az amerikai álom?
Következtetés: nem a húsról, hanem a jövőről vitáznak
A fentiek alapján látható, hogy a tenyésztett hús körüli viták nem pusztán egy új élelmiszertípus körüli csetepatéról, hanem a fogyasztói választás szabadságáról, az ipari versenyről és az élelmiszeripar jövőjéről szólnak. A texasi tiltás jogi sorsa még kérdéses: a bíróságok hamarosan döntenek arról, hogy a startupok továbbra is árusíthatják-e termékeiket a texasi fogyasztóknak, vagy marad a klasszikus steak minden menün.
