TCL új, MI Rövidfilmjei: A Rossz Komédiától Az Egzisztenciális Horrorig

Featured Image
Az év elején a TCL kiadta a "Next Stop Paris" (Következő megálló: Párizs) című előzetest, egy mesterséges intelligencia által animált rövidfilmet, amely olyan hatást keltett, mintha a Lifetime filmek egy felpörgetett változatát látnánk. Az előzetes mindent tartalmazott, amit az MI-re jellemző: szereplők, akik nem mozgatják a szájukat beszéd közben, élettelen arckifejezések és furcsa animációk, amik miatt a jelenetek mintha folyamatosan vibrálnának. Én azt hittem, hogy ez lesz a TCL mesterséges intelligencia által készített filmes kísérleteinek csúcspontja, különösen az online kritikák fényében. De mennyire tévedtem. A TCL nemrégiben bemutatott öt új mesterséges intelligencia által generált rövidfilmet, amelyek szintén a cég ingyenes streaming platformjára, a TCLtv Plus-ra kerülnek fel. A "Next Stop Paris" fiaskó után muszáj volt megnéznem, hogy mit sikerült még összehozniuk. Bár az új filmek valamivel jobban néznek ki, mint a "Next Stop Paris", ismét azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia által generált videók még nem értek meg a kiforrottságra, ahogy azt számos videókészítő eszköznél láttuk már, mint például az OpenAI Sora. Azonban a TCL esetében nem csak az MI hibái miatt lesznek ezek a filmek kevésbé élvezhetőek.

5. Sun Day

Ez a futurisztikus rövidfilm alapvetően ugyanazt a koncepciót kínálja, mint Ray Bradbury “All Summer in a Day” (Egy nap a nyárból) című története. Egy fiatal lányt követünk nyomon, aki egy olyan bolygón él, ahol a nap csak hétévente süt, de egyszerre csak tíz ember láthatja a Citadella nevű épület tetejéről. A lány megnyeri a lottót, ami lehetőséget biztosít neki, hogy a tetőről láthassa a napot, de két zaklató bezárja egy szobába, hogy megakadályozzák a Citadellához jutását.

A mesterséges intelligencia által generált jelenetek nehezen érthetőek, amikor megpróbálja kijutni az iskola alatti csatornákon keresztül. Valahogy kapcsolatba kerül az apjával (talán telepatikus úton?), aki történetesen karbantartó, és jól ismeri a föld alatti járatokat. Az útja során lila patkányok keresztezhetik az útját, míg elér egyféle felvonó (?), ami rakétává alakul és kilövi őt egy tetőre (?), ahol végre láthatja a napot.

A narráció elfogadható, de a mimika hiánya valóban nevetséges.

4. Project Nexus

A “Project Nexus” inkább egy ötperces előzetes, mint rövidfilm, és a TCL többi mesterséges intelligencia filmjével ellentétben itt animált karaktereket láthatunk, ahelyett, hogy valódi embereket próbálnánk utánozni. A történet egy férfival kezdődik, aki rádióaktív sziklának tűnő tárgyat talál, majd négy tinédzser letartóztatását irányítja, akik a szikla alatti robbanás után természetfeletti képességekre tesznek szert.

Ezeket az új képességeket kihasználva megszöknek a börtönből, és a történet egy “folytatása következik” felirattal zárul. Azt hittem, talán a mimika jobb lesz, mivel a karakterek nem próbálnak meg túl emberszerűek lenni, de sajnos nem így alakult. A film története valószínűleg a legérdekesebb az egész csomagban – a mesterséges intelligencia által generált animáció és a kérdéses narráció azonban megnehezítik a nézhetőséget.

3. The Best Day of My Life

Ez egy dokufikció stílusú rövidfilm, ahol egy színész Dr. Warren Brown-t alakítja, és a mesterséges intelligencia segítségével újra elmeséli a szörnyű történetet arról, hogyan vesztette el a lábát, amikor lavina zúdult le rá Chile Cerro Castillo hegye tetején.

Bár a film nagy része mesterséges intelligencia által generált visszatekintésekből áll, amelyek Brownt és barátját ábrázolják, ahogy átkelnek a havas hegycsúcsokon, néhány jelenetben a valódi, emberi színész is feltűnik, aki Brown-t alakítja, és meséli a történetet. Gyakorlatilag olyan, mintha egy Investigation Discovery műsort néznénk, de az összes “drámai újrajátszást” mesterséges intelligencia készítette volna.

A történet ott kezd érdektelenné válni, amikor egy mesterséges intelligencia által generált képen megjelenik egy levágott láb, amit az életének lepörgése követ, és valamilyen oknál fogva egy zebrát látunk, amit egy oroszlán üldöz. A végén szinte kínosan éreztem magam, amikor Brown ezt életének “legjobb napja” jelzővel illette.

2. The Audition

Eleinte a “The Audition” nem tűnt olyan rossznak. Amire először szellemes gegként tekintettem egy színész meghallgatásáról egy válogatós casting igazgató előtt, sajnos furcsa és vicctelen próbálkozás lett a komédiára. Ahogy a színészt különböző akcentusok kipróbálására kéri a casting igazgató, egyre abszurdabb és konkrétabb kérésekkel áll elő – a színész legyen fiatalabb, esetleg hasonlítson jobban Brad Pitt-re (valamiért hegyes fülekkel).

Az MI erejével, a színész mindazokká válik, amiket a casting igazgató elképzelt, még ikonikus filmekbe is mélyhamisítják, mint például az “Indiana Jones” és az “E.T.”. A sztori vége különösen bosszantó, amikor a casting igazgató végül is elküldi valami szeszélyes megjegyzéssel. Ahogy kisétál, klónjai gyakorolják mondataikat a váróteremben.

1. The Slug

Ezt a filmet igazán utálni fogod. Mintha Franz Kafka kezébe AI került volna, és generálta volna “Az átváltozást”. A történet lényege: egy nő ízületi gyulladással küzd, és próbál kapcsolatba lépni családjával és orvosával telefonon, de ők nem válaszolnak. Úgy tűnik, fájdalmai miatt nem tud kimozdulni otthonról.

Innentől az események igazán furcsává válnak. Kezei és lábai elkezdenek nyálkásodni, teste pedig fokozatosan meztelencsigává alakul. A nézőknek jól meg kell gondolniuk, hogy akarják-e ezt látni, mert igencsak zavaró élmény. Amikor az átváltozás teljes, csigalassúsággal kúszni kezd ki a házból, és valaki végre visszahívja. Milyen tragikus.