Káosz és ellentétek a döntés mögött
A CDC-t tanácsaival ellátó ACIP (Oltási Gyakorlatok Tanácsadó Bizottsága) pénteki, zűrzavaros ülésén szavaztak arról, hogy a hepatitis B elleni oltást már ne adják kötelezően a csecsemőknek életük első 24 órájában. Ezentúl csak azok a babák kapnák ekkor a vakcinát, akiknek édesanyjánál kimutatták a vírust; a többieknek csak 2 hónapos korban adnák be az első adagot.
Ez a döntés jelentős visszalépés, mert az amerikai újszülöttek hepatitis B elleni oltása az elmúlt három évtizedben igazi közegészségügyi sikertörténet lett. A védőoltás bevezetésének hatására a gyerekkori hepatitis B-fertőzések száma jelentősen csökkent, és a felnőttek között is lecsökkent a fertőzési arány: 2023-ban csak 14, míg 1990-ben még 1200 tizenkilenc évnél fiatalabb gyereknél diagnosztizáltak akut hepatitis B-fertőzést.
Heves szakmai tiltakozás
A javaslatot orvosi szervezetek, köztük az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége is hevesen bírálta. Szakértők szerint tudományos alapja nincs annak, hogy felhagyjunk az újszülöttek oltásával, mivel a betegség súlyos, sokszor tünetmentesen zajlik, és az időben beadott oltás életmentő lehet. Az ACIP volt tagja, Joseph Hibbeln szerint a döntés óriási károkat okozhat, főleg, ha emiatt újszülöttek fertőződnek meg.
A mostani vita egyik forró pontja, hogy az új, „kockázatalapú” módszer – azaz csak a hepatitis B-pozitív anyák gyerekeinek azonnali oltása – már egyszer megbukott: az oltási kampány előtti években magasak voltak a gyermekkori fertőzésszámok.
Miért fontos a hepatitis B elleni védőoltás?
A hepatitis B az egyik legveszélyesebb, akár tünetmentes, sokszor krónikussá váló vírusfertőzés, mely májkárosodást, sőt májrákot okozhat. Emellett, ha a gyerek kicsiként kapja el, 95%-uknál krónikussá válik a fertőzés, ami antivirális kezeléssel kezelhető, de a szervkárosodás miatt sokan májátültetésre szorulhatnak. A világon évente mintegy egymillió ember hal meg hepatitis B-vel összefüggő betegségekben.
Ezért vezették be 1991-ben a születés utáni oltást, hogy meggátolják az anyáról vagy más kisgyerekektől történő fertőzésátvitelt. Az oltás három adagból áll, a sorozatot 6-18 hónapos korig adják be.
Az új javaslat buktatói
A tanácskozáson többen úgy szavaztak, hogy nem voltak teljesen tisztában, pontosan milyen javaslatot fogadnak el. Négy különböző szövegtervezet is napirendre került, emiatt a végső álláspont is bizonytalan. Emellett arról is döntöttek, hogy a második és harmadik oltás beadása előtt ellenőrizni lehet, kialakult-e elegendő ellenanyag a gyerekekben.
A hepatitis B védőoltás kritikái eddig főként az oltásellenes mozgalomból érkeztek, azt hangoztatva, hogy kisgyerekeknek felesleges beadni vagy veszélyes lehet – ezeknek a felvetéseknek azonban nincs tudományos alapja. Az új döntésnek ezért hosszú távon súlyos következményei lehetnek az amerikai gyermekek egészségére.
