Új reaktor, régi hagyomány
Oak Ridge ideális helyszín, hiszen itt működött az USA Energiaügyi Minisztériumának legendás, 1954-ben épült olvadéksó-reaktora, amely úttörőnek számított. Bár repülőgépekhez túl nehéznek és veszélyesnek bizonyult, továbbfejlesztett változata közel négy évig üzemelt, egészen 1969-ig. A Kairos reaktora ehhez nyúl vissza: a TRISO (Tri-structural ISOtropic) üzemanyagszemek – lényegében kerámiába és szénbe csomagolt urán –, golyó méretű rudakká préselve, amelyeket fluoridsók hűtenek.
Atommal az adatokért
Az energiát közvetlenül nem az üzemanyag, hanem a felforrósított sókból kinyert hő adja, amellyel gőzgenerátort és turbinát hajtanak meg. Mivel a mesterséges intelligenciához egyre nagyobb energiára van szükség, a Google mellett az Oracle és az Amazon is saját atomreaktorral számol: előbbi három, utóbbi az X-Energy SMR (Small Modular Reactor) technológiát tervezi alkalmazni.
Megéri-e az atomkorszak?
Bár a Kairos azon cégek között van, amelyek már megkapták a Nukleáris Szabályozó Hatóság jóváhagyását két darab 35 megawattos tesztreaktorra, a projekt megvalósulása még nem tekinthető automatikusnak. Más cégek, például a NuScale, ugyan engedélyt kaptak egy 462 megawattos erőműre, de a támogatók a költségek miatt visszaléptek. Egyes energiagazdasági szakértők szerint a kis moduláris reaktorok még mindig túl drágák, lassúak és kockázatosak ahhoz, hogy valódi alternatívát jelentsenek a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Ugyanakkor a felhőszolgáltatók éhségét most semmi sem állíthatja meg az atomenergia felé fordulásban: a Microsoft például felvásárolta a bezárt Three Mile Island 1. reaktorát (Three Mile Island Unit 1), az Amazon pedig atomerőmű mellé építi új adatközpontját.
