AI washing: amikor csak a címkét cserélik le MI-re
Az AI washing nem azt jelenti, hogy az MI-t kimossák, hanem azt, amikor cégek azt állítják, hogy termékük vagy szolgáltatásuk jelentős részét MI vezérli – miközben ez alig vagy egyáltalán nem igaz. A kifejezés a greenwashing (hamis zöld imázsépítés) mintájára jött létre. Főleg a technológiai és pénzügyi szektorban gyakori, hogy egy-egy új terméket MI-meghajtásúnak állítanak be, hogy több befektetést vagy eladást érjenek el. Ettől függetlenül az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) már figyelmeztetett: mind a pénzügyi közvetítők, mind a nyilvános tőkegyűjtők törvényt sérthetnek, ha AI washingot alkalmaznak. Ha valakiről azt mondják, hogy “ő egy AI washer”, akkor azt vetik a szemére, hogy a terméke valójában alig használ MI-t, csak jól hangzik a marketing.
Clanker: a gyűlölt csacsogó gépek új gúnyneve
A clanker eredetileg a Csillagok háborúja (Star Wars) világában jelent meg, ahol a robotokat csúfolták így. Mostanra azonban átvette a netes szleng, és minden olyan MI-alapú robotot vagy rendszert ezzel gúnyolnak, amely kiszorítja az embert a munkából vagy a személyes kapcsolatokból. Tipikus példa: amikor ügyfélszolgálat helyett MI-chatbottal kell beszélgetni – ilyenkor gyakran elhangzik, hogy egy “clankerrel” beszélgetsz, nem pedig emberrel.
Groksucker: amikor valaki túlzottan rácuppan a chatbotra
Legalább ennyire beszédes szidás a “Groksucker”, ami egyszerre utal a Grok nevű MI-chatbotra (az X, azaz a korábbi Twitter saját fejlesztése) és azokra, akik túlságosan rákattannak rá. A szó durván hangzik, de éppen ez a lényeg: olyan embert írnak le vele, aki túl sokat és túlzott lelkesedéssel beszélget például az X-en Grokkal, és ezzel már másokat is zavar. Az elnevezésbe beleférnek az adatvédelmi aggályok vagy az is, ha valaki túlzásba viszi az MI-használatot.
Slop: agyonöntött, fapados MI-tartalom mindenhol
Az MI korában már külön gúnynév jár a szanaszét generált digitális szemétre. A slop olyan tömeggyártott MI-tartalom, ami elönti a Facebookot, Instagramot, YouTube-ot: teljesen gépesített szkriptek, képek és indexképek, amelyek kitúrják a minőségi, emberi alkotásokat. Cikkek, amelyeket nem író, hanem algoritmus rakott össze. Sokan úgy érzik, hogy a slop nemcsak elárasztotta a netet, hanem a dezinformációt és az összeesküvés-elméleteket is felerősíti: vagyis a bullshit már nem csak széljegyzet, hanem maga a főműsor.
Slopper: aki mindent a ChatGPT-re bíz
A slopper azoknak jár, akik minden apróságot is az MI-re, konkrétan a ChatGPT-re bíznak. Néhány hete terjedt el, amikor egy népszerű videóban egy felhasználó kitalálta, hogy “slopper” az, aki attól is megkérdezi a ChatGPT-t, hogy mit csináljon este, hogyan írjon vissza anyának SMS-ben, vagy hogy mondjon-e fel a munkahelyén. Ez már kognitív kiüresedés: a gondolkodás, döntés, véleményalkotás nagy részét a gépre bízni.
Az MI-szidás átírhatja a jövőt
Hiába tűnnek viccesnek ezek az új szavak, jelentős, hogy a mindennapi nyelvbe is begyűrűznek: hiszen amikor a közvélemény új csúfneveket aggat egy technológiára – például annak használóira is –, az általában a tömeges elutasítást vetíti előre. Következésképpen akár lavinaként söpörhet végig egy-egy fejlesztés népszerűségén, ahogyan a Google szemüveget (Google Glass) is gúnynevek és önironikus mémek taszították a feledésbe. Az MI ettől még nem fog eltűnni, sokkal nagyobb és meghatározóbb erő, mint egy okosszemüveg. De az, hogy egyre inkább beszélünk róla kellemetlen szavakkal – amit az adatok is alátámasztanak – azt jelzi: a társadalom legalább annyira fél tőle, mint amennyire a vállalatok szeretnék, hogy kedveljük.
