Pollen: az anyag, ami többet tud, mint hinnéd
Nam-Joon Cho már egy évtizede kutatja, hogyan lehet a pollen hihetetlenül ellenálló burkát, a sporopollenint „megszelídíteni”. Ez a polimer olyan kemény, hogy szinte elpusztíthatatlan, ezért is keltette fel a kutatók érdeklődését az anyagtudomány terén. Meglepő módon a pollenből egy kis vegyi kezelés – pontosabban 80 Celsius-fokon történő kálium-hidroxidos inkubálás – után zselés, gyurmához hasonló alapanyagot lehet készíteni. Érdemes kiemelni, hogy ilyen egyszerű eljárás eddig nem létezett.
Nemcsak Cho foglalkozik a pollen felhasználásával; például Csaba Noémi Spanyolországban üreges pollenhéjat próbál gyógyszerszállító részecskékké alakítani szem, tüdő vagy gyomor kezelésére. Ennek ellenére még mindig kevés kutató fordít komoly figyelmet ennek a lenyűgöző biomateriálnak a lehetőségeire.
A pollenzselé és jövője: papír, film, szivacs
A kezelés következtében a pollenszemcsék átalakulnak: kemény, élettelen „golyók” helyett ragadós, tartós közeggé válnak, amelyből egészen bonyolult struktúrák is építhetők. Ha formába öntik és megszárítják, a masszából erős, mégis hajlékony papír vagy filmréteg jön létre, amely érzékenyen reagál a vízre és a kémhatás változásaira. Ezáltal a pollenből készült fólia okoseszközök aktuátorként is használható lenne – akár szívmonitorozáshoz vagy speciális napelem-bevonatokhoz, hiszen természetes UV-védelemmel is rendelkezik.
Az anyag újrafelhasználása is egyszerű: egy lúgos oldatban bármilyen tinta eltávolítható róla, így a pollenből készült dokumentumok újraírhatók és többször használhatók. Egy hagyományos oldalnyi papír előállítása 4 liter vizet igényel, miközben a pollen természetesen hatalmas mennyiségben keletkezik és egyszerűen kinyerhető, akár méhészetekben is – például egyetlen napraforgó virágból körülbelül 6 millió szem pollen szabadul fel minden nyáron.
Szivacsok és orvosi minták pollenből
A fagyasztva szárított pollenzselé szivacsszerű anyaggá formálható, amelyből például szövetmérnöki vázak, környezetbarát tisztítóeszközök vagy szűrők is készülhetnek. A kutatók elsősorban napraforgó- és kaméliapollenből dolgoznak, főleg Kínából származik az alapanyag, azonban az eljárás szinte minden növényfaj pollenjére alkalmazható. Kiemelendő, hogy más biopolimerekkel ellentétben – amelyek gyártása fák vagy rákfélék pusztításával jár – a pollen használata nem igényli a növény vagy akár a virág elpusztítását sem.
Egy fenntarthatóbb alapanyag születése
Mindezt figyelembe véve a pollen teljesen új lehetőségeket nyit a fenntartható gyártásban, akár a csomagolóiparban, akár az orvosi technológiában. Bár még sok kihívás áll a kutatók előtt, a pollenalapú biomateriálok előtt ígéretes jövő áll – feltéve, hogy sikerül megjelenniük a piacon ebben a gyorsan változó világban.
