Netscape és az OpenAI párhuzamai
Szerintem az OpenAI-ról a következő állítások mind igazak:
- Az OpenAI jelenleg a legjobb felhasználói élményt nyújtja minden AI chatbot asszisztens közül.
- Nincs technikai akadály ezen a területen, így az OpenAI a befektetési láz epicentruma.
Éppen ezért az OpenAI ebben az évtizedben hatékonyan jelenti a generatív AI forradalmat, amit a Netscape az 1990-es évek internetforradalmának jelentett. A forradalom valós, de végül áru technológiai réteggé válik, nem pedig tartós, saját tulajdonú védőbástya alapjává. 1995-ben a befektetők tévesen hitték, hogy a Netscape-ben való befektetés jó módja annak, hogy fogadjanak az internet nyílt jövőjére, különösen a Világhálóra. Ma az OpenAI-ba fektetni hasonló – bár a generatív AI technológia jövője ígéretes, és átalakítja a világot, az az elképzelés, hogy a forradalmi ügyféloldali megvalósítás tartós iparági szakadás alapja lesz, inkább vágyálom.
Egy hasonló kezdeti történet
A történetek közötti laza hasonlóság is szembetűnő. A Netscape a Mosaic böngészőként kezdte, amely 1993 januárjában forradalmasította a még gyerekcipőben járó Világhálót azáltal, hogy képfunkciókat adott hozzá. A Mosaicot Marc Andreessen csapata fejlesztette és adta ki az Országos Szuperszámítógép Alkalmazások Központjában (NCSA). Egy évvel később Andreessen és csapata elhagyta az NCSA-t, és a Silicon Graphics alapítójával, James Clarkkal megalapította a Netscape Communications Corporation-t, a Mosaic böngészőre építve a Netscape Navigatort. Az OpenAI “felejtsd el a közhasznú dolgot, csináljuk nyereségorientált üzletté” átalakulása rendkívül emlékeztet a Mosaic-Netscape átmenetre.
Az OpenAI nyilvános megjelenése
A legnagyobb különbség az, hogy a Netscape gyorsan tőzsdére ment, és ekkor áramlott be a befektetési tőke. Az NCSA Mosaic 1993 januárjában mutatkozott be, és a Netscape IPO-ja mindössze 2,5 évvel később, 1995 augusztusában történt. Az OpenAI már tízmilliárdokat gyűjtött be – például a Microsofttól 13 milliárdot – mégis ebben a bizonytalan átmenetben van egy eredetileg nem nyereségorientált alapítványból egy teljesen profitorientált vállalattá.
Az OpenAI igazgatótanácsa most azt állítja, hogy “újra több tőkét kell gyűjtenünk, mint amire képzeltük”, alig három hónappal azután, hogy újabb 6,6 milliárd dollárt gyűjtöttek egy 157 milliárd dolláros értékelés mellett – ami ijesztően hasonlít egy piramisjátékhoz – egy érv a “Bízzatok bennünk, fenntarthatjuk a vezetésünket, és mindez csak egy véget nem érő, végtelen befektetések láncolata kell hozzá” kijelentéshez.
