Olvad a jég, egyre kevesebb a madár, veszélyben a fajok

Tengeri jég olvadása: a fókák sorsa

Az Északi-sarkvidék élővilága – így a fókák és bálnák – nagyrészt a tengeri jég által biztosított élettérre támaszkodik, ezért a globális felmelegedés miatti jégeltűnés közvetlen veszélyt jelent számukra. Három fókafaj – a grönlandi, a sisakos és a szakállas fóka – állapota romlott az IUCN legfrissebb jelentése szerint; mostantól magasabb kihalási kockázattal néznek szembe. A gleccserek visszahúzódása ráadásul szélsőséges időjárási eseményekhez is vezet, amelyek világszerte embereket érintenek.

Ennek ellenére határozott fellépéssel nemcsak a fókákat, hanem végső soron magunkat is védhetjük a klímaváltozás hatásaitól.

Globális madárfogyás: pusztuló erdők és közöny

Különösen Madagaszkár, Nyugat-Afrika és Közép-Amerika madárfajainál mutatott riasztó adatokat a friss jelentés. A Schlegel-fakusz, a fekete sisakoskürtős és az énekes geze egyaránt a veszélyeztetett státusz közelébe került, és világszinten a madárfajok mintegy háromötöde hanyatlik. Az okok között első helyen a trópusi erdők pusztítása, a mezőgazdasági terjeszkedés, az invazív fajok megjelenése és a klímaváltozás áll. A BirdLife International vezető kutatója szerint a világ madárfajainak 61%-os visszaesése olyan figyelmeztetés, amelyet többé nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Bár az ENSZ novemberi klímacsúcsa az Amazonas és a trópusi erdők védelmére fókuszált, a szakértők nem bíznak abban, hogy a világ vezetői valóban áttörést jelentő döntéseket fognak hozni a madárfajok védelmében.

Zöld teknős sikersztori: a kitartás eredménye

Pozitív példa viszont a zöld tengeri teknős (Chelonia mydas) visszatérése több helyen világszerte. Ez bizonyítja, hogy a jogi védelmek és a természetvédelmi programok hosszú távon eredményt hozhatnak. Arra ugyanakkor felhívják a figyelmet: akár évtizedekig is eltarthat, mire az ilyen törekvések gyümölcse beérik.

A gyakorlatban azonban látszik, hogy a helyenként sikeres védelem inspiráló példa lehet akár a sólyomteknős és a levesteknős megmentésére is. Összességében elmondható, hogy bár a kihívások globálisak és súlyosak, az emberiség képes fordítani a veszélyeztetett fajok sorsán, ha következetesen kitart a természetvédelem mellett.

2025, adminboss, phys.org alapján