Nobel-díjas tudósok járják be a világot, elismerés mindenhol

Nobel-díjas tudósok járják be a világot, elismerés mindenhol
A tudomány legkiemelkedőbb teljesítményeit díjazó Nobel-díjak történetében újra és újra szembetűnik, hogy a tudósok útja ritkán egyenes – sőt, sokszor egész kontinenseket szelnek át, mire rangos elismerésben részesülnek. Az elmúlt évszázadban a 202 Nobel-díjas (fizika, kémia, valamint orvosi-élettani kategóriákban) kevesebb mint 70%-a kapta meg az elismerést abban az országban, ahol született. A fennmaradó 63 tudós mind elhagyta szülőföldjét, mielőtt átvette volna a Nobel-díjat – volt, aki pályafutása során többször is országot váltott.

Kiemelkedő tudományos karrierek nyomában

Érdemes kiemelni, hogy olyan tudósok is a migráció révén kerültek reflektorfénybe, mint Richard Robson, aki az Egyesült Királyságban született, de már Ausztráliában él, vagy Omar Yaghi, aki Jordániából származik, és jelenleg az USA-ban lakik – ő az első jordániai születésű Nobel-díjas a természettudományos kategóriában. További példa Michel Devoret (francia származású, az USA-ban élő fizikus) és John Clarke (brit születésű, szintén az Egyesült Államokban dolgozó kutató).

Nem szabad megfeledkezni a múlt úttörőiről sem, például Albert Einsteinről, aki Németországból Svájcon át jutott el az Egyesült Államokba, vagy Marie Curie-ről, aki Lengyelországból Franciaországba költözött. Ezt a dinamikát a világszerte szétszórt tudományos lehetőségek, az eltérő infrastruktúra, közösségek és ösztöndíjak magyarázzák. Bár a tudás bárhol születhet, a lehetőségek nem oszlanak el egyenletesen – ezért válik egyes országokból igazi tehetségmágnes.

A mobilitás útjában álló akadályok

Az utóbbi időben azonban számos olyan akadály jelent meg, amely lassítja a tudományos mobilitást. Az Egyesült Államokban például Donald Trump elnöksége alatt szigorították a vízumszabályokat, illetve csökkentették a kutatási támogatásokat (ebben az évben több milliárd forint értékben történt megvonás). Ausztrália éves kvótát vezetett be a külföldi hallgatók számára, Japán pedig megnyirbálná a nemzetközi posztgraduális hallgatók ösztöndíjait. Az ilyen intézkedések egyre nehezebbé teszik, hogy a világ legrátermettebb tehetségei oda jussanak, ahol a legnagyobb áttörésekhez szükséges infrastruktúra és innovációs tőke megtalálható.

Hol futnak be a legtöbben?

A 63 díjazottból, akik elhagyták szülőhazájukat, 41 már az USA-ban élt, amikor átvette a Nobel-díjat. A világháború után az Egyesült Államok vált a tudomány globális központjává – bőkezű ösztöndíjai, világhírű egyetemei mágnesként vonzották a kutatókat. A második leggyakoribb célpont az Egyesült Királyság volt, ahol hét, hazáját elhagyó díjazott élhette át a stockholmi „sorsfordító” telefonhívást. A briteknél azonban a mozgás visszafelé is megfigyelhető: tizenhárman születtek ott, de máshol kapták meg az elismerést – valószínűleg jobb fizetés vagy nagyobb presztízs reményében.

Németországból hat, míg Japánból, Franciaországból és Oroszországból négy-négy későbbi Nobel-díjas indult el a nagyvilágba.


Szaktudományok és vándorlás: nagy különbségek

A tudományterületek között is jelentős különbségek mutatkoznak: a fizikai Nobel-díjasok 37%-a, a kémiai Nobel-díjasok 33%-a, az orvosi-élettani díjazottak 23%-a született máshol, mint ahol kitüntették. Fizikában különösen hangsúlyos az országváltás, mivel a költséges berendezések miatt csak kevés országban lehet igazán jelentős kutatásokat végezni – vagyis ahol kiváló laboratóriumok vannak, oda megy a kutató is. Az orvostudomány kevésbé beruházásigényes, ezért gyakrabban előfordul, hogy a tudós otthon marad.

Mi várható a jövőben?

Sokan tartanak tőle, hogy visszaesik a tudósok vándorlása: Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság is szigorított a kutatók beutazásán. Számos ország – például Franciaország, Dél-Korea, Kanada – célzott ösztöndíjakat vezetett be az amerikai kutatók átcsábítására, az EU például 880 millió forintot ajánl fel annak, aki laborját Európába helyezi át. Ez akár olyan tudományos exodust is eredményezhet, mint amilyen a náci Németországból vagy a Szovjetunió felbomlása után indult. Ugyanakkor Belgium és Franciaország fizetése egyelőre nem elég vonzó ahhoz, hogy tömeges elvándorlást indítson el.

Összefoglalva egyelőre nem tudni, merre mozdul el a világ új Nobel-központja. A politika, gazdaság és a kutatók szabadsága együttesen alakítják majd a folyamatokat. Egy azonban biztos: az új ötletek és friss szemlélet csak akkor találnak egymásra, ha az országok nyitottak maradnak – egy-egy újonnan érkezett kutató az egész tudományos közösséget felpezsdítheti, új megoldásokra inspirálva.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te mit tennél, ha egy ország szigorítaná a kutatók beutazását?
  • Szerinted igazságos, hogy a legjobb lehetőségek csak néhány országban érhetők el?
  • Elhagynád a hazádat, ha máshol jobb feltételek várnának kutatóként?



Legfrissebb posztok

MA 19:30

Az igazi áttörés kulcsa, az MI jövője a magyar vállalatoknál

🔑 Az elmúlt időszakban a vállalati informatikában újabb konszolidációs hullám indult el...

MA 19:02

Váratlanul eltűnnek az észak-atlanti delfinek, aggasztó jelek mutatkoznak

A közönséges delfinek, amelyek a világ legelterjedtebb tengeri emlősei közé tartoznak, egyre rövidebb ideig élnek az Észak-Atlanti-óceánban...



MA 18:59

Az MI-ügynökök titokban terjednek, új biztonsági veszélyek fenyegetnek

Az MI-asszisztensek ma már nemcsak jegyzeteket foglalnak össze, e-maileket írnak vagy kérdésekre válaszolnak – képesek önállóan cselekedni: hibajegyeket nyitnak, naplókat elemeznek, fiókokat kezelnek, sőt automatikusan el is hárítanak incidenseket...



MA 18:30

Veszélyes Windows-hibák az októberi frissítésben, frissíts mielőbb

⚠ A Microsoft legújabb, októberi Patch Tuesday-je igazi rémálom a rendszergazdáknak: több mint 175 biztonsági hibát javítottak, amelyek közül hármat jelenleg is kihasználnak, további hármat pedig már nyilvánosan ismernek...



MA 18:26

Az MI már a naptáradban is időpontot egyeztet

📅 A Google egy új MI-alapú eszközt vezet be, amely megkönnyíti a Gmailt és a Google Naptárt használóknak a találkozók megszervezését...



MA 17:30

Az Office ikonok, amelyeket a Microsoft soha nem mert bevezetni

🛠 A Microsoft legújabb Office-ikonjai világszerte megjelennek a felhasználók képernyőin, de csak kevesen tudják, hány különös és szokatlan tervet utasított el a vállalat, mire megszületett a végleges dizájn...

MA 17:00

Így szúrd ki, ha Sora 2 videója át akar verni

👀 A Sora 2, az OpenAI fejlett szövegből videót készítő modellje mérföldkő a mesterséges intelligencia fejlődésében...

MA 16:29

Az MI-modellek tudáshiányos világa: óriási az elmaradás

A nagy nyelvi MI-modellek fejlődését beárnyékolja, hogy sok lényeges emberi tudás kimarad a képzésükből...



MA 16:02

Lehet, hogy a tévéd már a mesterséges intelligencia arcoddal hirdet?

🤔 A DirecTV 2026-tól radikális újdonsággal készül a Gemini streaming eszközein: érkeznek az MI által generált reklámképernyők, amelyeken akár a te arcod is főszerepet kaphat...



MA 15:59

Most már flörtölnek a mesterséges intelligenciák, és pénzt is termelnek

😉 Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman nemrégiben bejelentette, hogy a ChatGPT hamarosan képes lesz felnőtt felhasználók számára erotikus tartalmakat is létrehozni, miután a vállalat szerinte már orvosolta a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések okozta mentális egészségi kockázatokat...

MA 15:30

A CDC elbocsátásai veszélybe sodorhatják az egész országot

Az Egyesült Államok Járványügyi Központjánál (CDC) az elmúlt hétvégén tömeges elbocsátások zajlottak le, amelyek alapjaiban rengették meg a közegészségügyi rendszer működését...

MA 15:01

Tényleg fiatalabb lesz az immunrendszerünk, ha edzünk?

💪 Az egész életen át tartó állóképességi sportolás nemcsak az izmokat, hanem az immunrendszert is folyamatosan edzésben tartja, így az fiatalosan és hatékonyan működik...

MA 14:59

Az égen feltűnt legfurcsább rádiókarika titka

👀 A világ legerősebb és legtávolabbi rádiókarikájára (furcsa rádiókarika, ORC – odd radio circle) bukkant rá egy nemzetközi csillagászcsapat, amelyben lelkes amatőrök is részt vettek...



MA 14:31

Soha nem látott gamma-kitörés, fekete lyuk nyelte el a hatalmas csillagot

💫 2025. július 2-án az amerikai NASA Fermi Gamma-ray Burst Monitor (Fermi-GBM) közel három órán át észlelt jeleket ugyanabból a forrásból...

MA 14:02

Tévedtünk a holdkráterrel kapcsolatban, de most már tisztábban látunk

A Hold legnagyobb és legősibb kráteréről, a Déli-sark–Aitken (South Pole–Aitken) medencéről csak most derült ki, mennyire másként keletkezett, mint eddig gondoltuk...



MA 13:59

Az asztali minigép, amellyel a MI beköltözik az irodába

💻 Az Nvidia új, mindössze 1,2 kg súlyú számítógépe, a DGX Spark, 128 GB egyesített memóriával és egy petaflops számítási teljesítménnyel érkezik, mindezt egy 15 x 15 x 5 cm-es dobozban...



MA 13:45

Az MI-vel évente 36 milliárdot spórol a Salesforce

A Salesforce ügyfélszolgálati folyamatai MI-alapú eszközökkel működnek, amelyek évente körülbelül 36 milliárd forint megtakarítást hoznak a cégnek...

MA 10:32

Átírhatják az ősi aranysziklák az élet történetét

Évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a Földet még sűrű, oxigénhiányos tengerek borították, aligha gondolnánk, hogy ekkor is rejtőzhettek már komplex élőlények...



MA 10:22

Az új Samsung Moohan szemüveg mindent felforgathat

👀 A Samsung hivatalosan is bejelentette, hogy október 21-én este 10 órakor bemutatja a régóta várt Project Moohan vegyes valóság szemüveget...