2025. 10. 15., 18:00

Nobel-díjas tudósok járják be a világot, elismerés mindenhol

Nobel-díjas tudósok járják be a világot, elismerés mindenhol
A tudomány legkiemelkedőbb teljesítményeit díjazó Nobel-díjak történetében újra és újra szembetűnik, hogy a tudósok útja ritkán egyenes – sőt, sokszor egész kontinenseket szelnek át, mire rangos elismerésben részesülnek. Az elmúlt évszázadban a 202 Nobel-díjas (fizika, kémia, valamint orvosi-élettani kategóriákban) kevesebb mint 70%-a kapta meg az elismerést abban az országban, ahol született. A fennmaradó 63 tudós mind elhagyta szülőföldjét, mielőtt átvette volna a Nobel-díjat – volt, aki pályafutása során többször is országot váltott.

Kiemelkedő tudományos karrierek nyomában

Érdemes kiemelni, hogy olyan tudósok is a migráció révén kerültek reflektorfénybe, mint Richard Robson, aki az Egyesült Királyságban született, de már Ausztráliában él, vagy Omar Yaghi, aki Jordániából származik, és jelenleg az USA-ban lakik – ő az első jordániai születésű Nobel-díjas a természettudományos kategóriában. További példa Michel Devoret (francia származású, az USA-ban élő fizikus) és John Clarke (brit születésű, szintén az Egyesült Államokban dolgozó kutató).

Nem szabad megfeledkezni a múlt úttörőiről sem, például Albert Einsteinről, aki Németországból Svájcon át jutott el az Egyesült Államokba, vagy Marie Curie-ről, aki Lengyelországból Franciaországba költözött. Ezt a dinamikát a világszerte szétszórt tudományos lehetőségek, az eltérő infrastruktúra, közösségek és ösztöndíjak magyarázzák. Bár a tudás bárhol születhet, a lehetőségek nem oszlanak el egyenletesen – ezért válik egyes országokból igazi tehetségmágnes.

A mobilitás útjában álló akadályok

Az utóbbi időben azonban számos olyan akadály jelent meg, amely lassítja a tudományos mobilitást. Az Egyesült Államokban például Donald Trump elnöksége alatt szigorították a vízumszabályokat, illetve csökkentették a kutatási támogatásokat (ebben az évben több milliárd forint értékben történt megvonás). Ausztrália éves kvótát vezetett be a külföldi hallgatók számára, Japán pedig megnyirbálná a nemzetközi posztgraduális hallgatók ösztöndíjait. Az ilyen intézkedések egyre nehezebbé teszik, hogy a világ legrátermettebb tehetségei oda jussanak, ahol a legnagyobb áttörésekhez szükséges infrastruktúra és innovációs tőke megtalálható.

Hol futnak be a legtöbben?

A 63 díjazottból, akik elhagyták szülőhazájukat, 41 már az USA-ban élt, amikor átvette a Nobel-díjat. A világháború után az Egyesült Államok vált a tudomány globális központjává – bőkezű ösztöndíjai, világhírű egyetemei mágnesként vonzották a kutatókat. A második leggyakoribb célpont az Egyesült Királyság volt, ahol hét, hazáját elhagyó díjazott élhette át a stockholmi „sorsfordító” telefonhívást. A briteknél azonban a mozgás visszafelé is megfigyelhető: tizenhárman születtek ott, de máshol kapták meg az elismerést – valószínűleg jobb fizetés vagy nagyobb presztízs reményében.

Németországból hat, míg Japánból, Franciaországból és Oroszországból négy-négy későbbi Nobel-díjas indult el a nagyvilágba.


Szaktudományok és vándorlás: nagy különbségek

A tudományterületek között is jelentős különbségek mutatkoznak: a fizikai Nobel-díjasok 37%-a, a kémiai Nobel-díjasok 33%-a, az orvosi-élettani díjazottak 23%-a született máshol, mint ahol kitüntették. Fizikában különösen hangsúlyos az országváltás, mivel a költséges berendezések miatt csak kevés országban lehet igazán jelentős kutatásokat végezni – vagyis ahol kiváló laboratóriumok vannak, oda megy a kutató is. Az orvostudomány kevésbé beruházásigényes, ezért gyakrabban előfordul, hogy a tudós otthon marad.

Mi várható a jövőben?

Sokan tartanak tőle, hogy visszaesik a tudósok vándorlása: Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság is szigorított a kutatók beutazásán. Számos ország – például Franciaország, Dél-Korea, Kanada – célzott ösztöndíjakat vezetett be az amerikai kutatók átcsábítására, az EU például 880 millió forintot ajánl fel annak, aki laborját Európába helyezi át. Ez akár olyan tudományos exodust is eredményezhet, mint amilyen a náci Németországból vagy a Szovjetunió felbomlása után indult. Ugyanakkor Belgium és Franciaország fizetése egyelőre nem elég vonzó ahhoz, hogy tömeges elvándorlást indítson el.

Összefoglalva egyelőre nem tudni, merre mozdul el a világ új Nobel-központja. A politika, gazdaság és a kutatók szabadsága együttesen alakítják majd a folyamatokat. Egy azonban biztos: az új ötletek és friss szemlélet csak akkor találnak egymásra, ha az országok nyitottak maradnak – egy-egy újonnan érkezett kutató az egész tudományos közösséget felpezsdítheti, új megoldásokra inspirálva.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te mit tennél, ha egy ország szigorítaná a kutatók beutazását?
  • Szerinted igazságos, hogy a legjobb lehetőségek csak néhány országban érhetők el?
  • Elhagynád a hazádat, ha máshol jobb feltételek várnának kutatóként?


Legfrissebb posztok

MA 13:39

Az excitonokkal valóra válik a kvantumalkímia

💫 Senki sem várta volna, hogy új anyagokat lehet majd létrehozni pusztán fény segítségével...

MA 13:19

A Google visszakozik: végre kikapcsolható az MI a Chrome-ban

A Google Chrome hamarosan lehetőséget ad arra, hogy kikapcsold a böngésző csalás elleni védelmét segítő MI-modellt...

MA 13:01

Az Ethereum szárnyal, mégis eltűntek a hálózati torlódások

Az Ethereum-hálózat történelmi csúcsot ért el: naponta közel 2,9 millió tranzakciót dolgoz fel, és ez a szám folyamatosan emelkedik 2026 első hónapjaiban is...

MA 12:55

A pusztító áradások káoszba taszították Dél-Afrikát és Mozambikot

Dél-Afrikában országos katasztrófát hirdettek ki, miután pusztító áradások házakat romboltak le és több tucat ember életét követelték...

MA 12:37

A logisztika üvegplafonja: hova tűnnek a női vezetők?

📦 A logisztika Németország egyik legfontosabb gazdasági ágazata, mégis lényegesen kevesebb nő jut el vezetői pozíciókig, mint más szektorokban...

MA 12:20

Az MI kora: a tanulás és munka új szövetsége

Az ipari korból örökölt életforgatókönyv – tanulj, dolgozz, vonulj nyugdíjba – ma már egyre kevésbé érvényes...

MA 11:55

A nagy áttörés: az óceánok védelme valósággá válik

Tizennégy éve tudósok, környezetvédők, fotósok és hírességek – köztük Leonardo DiCaprio és Edward Norton – együtt hajóztak a Galápagos-szigetek körül egy National Geographic-expedíción, hogy felhívják a figyelmet az óceánok sérülékenységére...

MA 11:20

Az első CES: a Bucket Robotics kalandos túlélőtúrája

Egy startuppal megjelenni a világ egyik legnagyobb technológiai rendezvényén önmagában sem kevés kihívás...

MA 11:01

A kanadai gigaadatlopás: 750 ezer befektető adatai veszélyben

A Kanadai Befektetési Szabályozó Testület (CIRO) elismerte, hogy egy tavalyi kibertámadás következtében csaknem 750 000 kanadai befektető adatai szivárogtak ki...

MA 10:58

A pufók bolygók felfedik a születő világok titkait

Egy friss tanulmány több mint egy évtizedes megfigyeléssorozat alapján soha nem látott részletességgel mutatja meg, hogyan fejlődnek a bolygók egy fiatal naprendszerben...

MA 10:49

Az internet új rekordja: villámgyors letöltés hétköznapi optikai kábelen

Jelentős áttörés született az adatátviteli sebességek terén: kutatók 430 000 Gbps (azaz 430 Tbps) sebességet értek el hagyományos optikai szálas kábellel, amellyel egy 80 GB méretű játék, például a Csatatér 6 (Battlefield 6) egyetlen ezredmásodperc alatt letölthető lenne...

MA 10:41

Az ezüst hozta el a szilárdtest-akkumulátorok nagy áttörését

Többek között egy atomosan vékony ezüstréteg lehet a megoldás, amely áttörést hozhat a régóta várt, biztonságosabb, nagyobb energiasűrűségű és gyorsabb töltésű szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésében...

MA 10:33

A Hyperliquid tarol: a kriptotőzsdék új királya

💰 A decentralizált határidős piacokon egyre látványosabban tör előre a Hyperliquid, miközben vetélytársai, az olyan platformok, mint az Aster és a Lighter, egyre inkább lemaradnak...

MA 10:25

Az új Windows-frissítés után nem áll le a gép? Itt a vészjavítás!

⚠ Ha az elmúlt napokban nem tudtad leállítani a Windows 11-es géped, nem te vagy az egyetlen: a januári biztonsági frissítés után több felhasználónál csak újraindult vagy alvó módba lépett a számítógép, hiába próbálták kikapcsolni...

MA 10:18

Az MI nem ellenség, az adatok diktálják a zene jövőjét

Az utóbbi években a zeneiparban óriási átalakulás zajlik: az MI nemcsak jelen van, hanem máris teljesen átrendezi a szabályokat...

MA 09:58

A mesterséges intelligencia elszabadult: aranykor vagy káosz a zenében?

Az elmúlt évek egyik legbeszédesebb példája Bad Bunny sikere: amikor az NFL és az Apple Music bejelentette, hogy ő lesz a 2026-os Super Bowl félidei show főfellépője, sokakat meglepett...

MA 09:49

A chilei rémálom folytatódik: lángtenger, káosz, tömeges kitelepítés

Dél-Chile tüzei ismét lesújtottak: már legalább 15 halálos áldozatot követelnek az elszabadult erdőtüzek, és több mint 50 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat...

MA 09:41

Az öntudatos MI csábító, de veszélyes mítosz

A tudatosság, mint számítás? A tudatos MI ötlete abból a feltevésből indul ki, hogy maga a tudatosság is puszta számítási folyamat eredménye...

MA 09:33

A közösségi trón új ura: a Threads letaszította az X-et mobilon

👑 Az utóbbi hónapokban a Threads, a Meta új közösségi alkalmazása egyre több felhasználót hódított meg, és már lenyomta Elon Musk X-ét (korábban Twitter) a napi aktív mobilhasználók számában...