Társadalmi támogatottság és aggodalmak
Egy, közel 4000 ausztrált bevonó felmérés szerint tízből kilencen támogatják a tilalmat, viszont szinte minden válaszadó aggódik a megvalósítás miatt. A többség attól tart, hogy az életkor-ellenőrzés túlságosan beavatkozik a személyes adatokba, miközben sem a pontosságban, sem az állami ellenőrzésben nem bíznak maradéktalanul. Körülbelül a válaszadók fele szerint problémás, mennyire lehet pontosan megállapítani valakinek a korát digitálisan.
Arcfelismerés, kézmozgás és más trükkök
A törvény 2024 decemberi elfogadása előtt, egy gyors módosítással a kormány már nemcsak hivatalos igazolványokat kér, hanem alternatív módszereket is, például arcfelismerést vagy kézmozgás-elemzést. Egy brit cég, az Age Check Certification Scheme vezeti az ausztrál próbát, ők tesztelik ezeket az „életkor-biztosító” megoldásokat. A tesztelőcég szerint nincs technológiai akadálya annak, hogy az interneten megbízhatóan megállapítsák a felhasználók életkorát, a rendszerek könnyen integrálhatók, biztonságosan működnek és védik a gyerekeket — legalábbis papíron.
Valós hibák és kockázatok
Valós körülmények között az eredmények kevésbé bíztatóak. Az arcfelismerő szoftverek akár 15 éves gyerekeket is simán huszon- vagy harmincévesnek nézhetnek, miközben ezek a megoldások az esetek 85%-ában csak másfél éves hibahatárral működnek. Egy 14 éves így gond nélkül regisztrálhat, de akár egy 17 évest is letilthatnak. Az amerikai NIST (Szabványügyi Hivatal) vizsgálatai szerint a hibaarány magasabb nőknél és sötétebb bőrű felhasználók esetén, a legjobb piaci programok átlagosan 1 év, a többi átlagosan 3,1 év eltérést mutatnak. Ez azt jelenti, hogy számos 16 év alatti mégis átcsúszhat a szűrőkön, miközben idősebbeket is kizárhatnak a jogosan járó fiókokból. Egyes cégek úgy próbálnak szigorítani, hogy magasabb, 25 éves alsó korhatárt állítanak be, így próbálják kizárni a 18 alattiakat, ám sok fiatalnak egyszerűen nincs hivatalos igazolványa, ami újabb akadályt jelent.
Sok a nyitott kérdés
Még mindig nem világos, pontosan mely technológiát vezetik be: arcfelismerést, hang- vagy kézmozgás-analízist, esetleg mindhármat egyszerre? Mi történik, ha valakinek tévesen állapítják meg a korát: tehet-e panaszt a szülő, ha a tiltás ellenére belép a gyerek, vagy ha egy idősebb felhasználót zárnak ki? A rendszert is ki lehet játszani, például ha egy idősebb rokon hoz létre fiókot egy fiatalkorúnak. Ezért felmerült, hogy minden közösségi oldalon rendszeresen újra ellenőriznék a felhasználókat. Arról sincs egyezség, mekkora hibaarányt engedhet meg a szabályozás; egyelőre csak annyi biztos, hogy a cégeknek „ésszerű lépéseket” kell tenniük a 16 év alattiak kiszűrésére — de hogy pontosan mit jelent az „ésszerűség”, azt még senki sem tudja.
Az ausztrálok mindenesetre türelmetlenül várják a végső jelentést, miközben alig hat hónap van hátra a tiltás életbe lépéséig — egyelőre viszont több a kérdés, mint a válasz.
