A molekuláris sötét doboz feltárása
Az élesztőgombák, a gombák birodalmának mikroszkopikus mesterei, rendkívüli alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Még a legkisebb genetikai eltérések is lehetővé teszik számukra, hogy túléljék a megváltozott vagy veszélyes körülményeket, például gyógyszerekkel szembeni rezisztenciát alakítsanak ki. Noha ma már lenyűgöző pontossággal térképezhetjük fel a géneket, még mindig nehéz megjósolni, hogy az egyes variánsok hogyan alakítják a szervezet biológiáját.
Különösen figyelemre méltó, hogy bizonyos génvariánsok különböző módon alakíthatják az adott fehérjék mennyiségét, szerkezetét vagy akár előfordulását a sejtben. Ezek a fehérjék kiterjedt hálózatban kapcsolódnak egymáshoz – mintha fogaskerekek hajtanák a sejtek folyamatait. Emiatt egy aprónak tűnő változás is lavinaszerű hatásokat válthat ki.
Kaliforniai szőlőültetvénytől az olasz kórházig: több száz új törzs
A kutatók két természetes élesztőtörzset vettek alapul: egy kaliforniai szőlőből származót és egyet, amelyet egy immunszupprimált olasz páciens szervezetéből izoláltak. A törzsek többszöri keresztezésével közel ezer új hibrid törzset hoztak létre, amelyek genetikailag rendkívül változatosak lettek. A Stanford Egyetem laboratóriumaiban ezeknek az egyedeknek a teljes genetikai elemzését, míg a berlini Charité kutatói tömegspektrometriával a sejtjeik teljes proteomját vizsgálták.
Az így nyert óriási adatbázisban a genetikai variánsokat közvetlenül összevetették a proteom változásaival, feltérképezve, melyik mutáció pontosan hogyan befolyásolja a fehérjehálózatot.
Mutációk, gyógyszerek, rezisztencia
Az egyik legérdekesebb kísérletben egy ismert gombaellenes szert használtak, amely egy létfontosságú membránösszetevőt termelő enzimet blokkol a sejtekben. A kutatók kimutatták, hogy bizonyos génvariánsok révén egyes élesztősejtek jóval többet termelnek ebből az enzimből, így még gyógyszeres kezelés mellett is életképesek maradnak. Ennek alapján kijelenthető, hogy a gén–proteom térkép segítségével előre jelezhető a gyógyszerrezisztencia kialakulása.
A genetikai eltérések többsége azonban első látásra „jelentéktelennek” tűnt, és nem gyakorolt közvetlen hatást a sejtek normál működésére. Amint azonban a körülményeken – például a tápanyag- vagy gyógyszerellátáson – változtattak, ezek az eltérések drámai következményeket okoztak: befolyásolták a sejtnövekedést és a túlélést.
A MI új fegyvere a fertőzések ellen?
A kutatás egyik legnagyobb eredménye, hogy most már MI-alapú elemzések révén a fehérjék funkciói, kölcsönhatásai és a mutációk összefüggései is sokkal pontosabban feltérképezhetők. Ez segít előre jelezni, hogy a mikroorganizmusok milyen módokon válhatnak ellenállóvá a gyógyszerekkel szemben, vagy hogyan alkalmazkodhatnak új élőhelyekhez – akár az emberi testhez is. További tervek szerint a módszert olyan gombafajokra is kiterjesztik, amelyek súlyos fertőzéseket okoznak emberekben.
