Azonnal energia kell, luxus várni a megújulókra
Habár sokan a zöldenergia felé terelnék Amerika jövőjét, Burgum szerint nincs idő kivárni, míg a nap- és szélparkok, illetve az akkumulátoros tárolók megváltják a világot. Úgy véli, a Föld 5 ezer milliárd dollárt (több mint 1 850 ezer milliárd forintot) költött nap-, szél- és akkumulátoros energiára – bár ezt az összeget Chris Wright energiaügyi minisztertől vette át –, de ez csak megdrágította az áramot mindenki számára, valódi áttörést nem hozott. Leszögezi, hogy a bolygó jövője azon múlik, melyik ország nyeri meg az MI-versenyt, és ehhez energia kell – most, azonnal. Ezért támogatja, hogy földgázerőművekkel lássák el az MI-t működtető adatközpontokat, függetlenül a klímavállalásoktól.
Klímavédelem vagy MI-láz? A tech szektor már döntött
A jelenlegi becslések alapján a Föld 2,7–3 fokos felmelegedés felé tart 2100-ig, a mostani trendek szerint pedig ez csak tovább romolhat. Bár hivatalosan mindenki támogatja a klímavédelmet, a Trump-adminisztráció gőzerővel hátrál ki a megújuló energiák mögül – sőt, a technológiai cégek is behódolnak. A Google például, miután 2024-ben jelentősen nőtt a kibocsátása, csendben törölte weboldaláról a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó vállalásait; a Meta tavaly decemberben jelentette be, hogy történetének legnagyobb adatközpontja szintén földgázból fog működni. Elon Musk cége, az xAI Memphisben lakóházak mellé tervezi saját gázerőművét.
Brutálisan nyers válaszok
A Belügyminisztérium élesen visszautasította az MI-fejlesztés energiaéhségét, illetve a klímavállalások sorsát firtató kérdéseket. Az egyik szóvivő úgy fogalmazott: aki nem érti, miért fontos, hogy Amerika nyerje meg az MI-fegyverkezési versenyt, az inkább ne is tudósítson erről a témáról.
Mindezt figyelembe véve úgy tűnik, hogy a klímaválság mérséklését jóval hátrébb sorolják a jelenlegi amerikai vezetők, mint az MI-uralom megszerzéséhez szükséges, azonnali energiaigény kielégítését.
