Hegyek a testükön – emberi eredetű sebek
A Nyugat-Pápua partjainál található Bird’s Head Seascape nevű régióban végzett kutatások kimutatták, hogy az óriáscápák 62 százalékán láthatók hegek, amelyek döntő többségben megelőzhető, emberi eredetű okokra vezethetők vissza. Ezek leggyakrabban az indonéz hagyományos halászati emelőháló-platformokkal (bagan) vagy a bálnacápa-leső turistahajókkal történt ütközések miatt keletkeztek.
A kisebb horzsolások voltak a leggyakoribbak, míg komolyabb – például csonkolással vagy zúzódással járó – balesetek emberi tevékenység következtében ritkábban fordultak elő. Súlyos sérülések természetes ragadozók vagy csónakpropellerek miatt sokkal kevésbé voltak jellemzők.
Hol élnek, és mit esznek az óriáscápák?
2010 és 2023 között a kutatók 268 egyedet azonosítottak egyedi mintázataik alapján a Bird’s Head Seascape területén, főleg a Cenderawasih-öbölben és Kaimana környékén. Az óriáscápákat szinte kizárólag a baganok közelében látták, ahol apróhalakkal – például szardellával vagy heringgel – táplálkoztak, nem ritkán akár a hálóból kiszívva a zsákmányt, ezzel kárt okozva a hálókban is. A megfigyelt egyedek döntő többsége fiatal, 4–5 méteres hím volt.
A megismert cápák több mint felét legalább egyszer újból megfigyelték, volt olyan példány, amelyet 11 év elteltével is láttak, sőt, egy fiatalt három év alatt 34 alkalommal is regisztráltak. 206 cápánál dokumentáltak sérülést vagy heget, ezek közel 81 százaléka emberi tevékenységhez köthető. A sérülések többnyire horzsolások voltak, amelyeket a baganhoz vagy hajókhoz dörzsölődés okozott.
Az eltűnt nőstények nyomában
Felmerül a kérdés, hová tűntek a nőstények és az idősebb ivarérett cápák. Nem elhanyagolható, hogy korábbi kutatások szerint a nőstények inkább a nyílt óceán mélyebb részeit kedvelik, ahol bőségesen találnak táplálékot – például krilleket és rajokban úszó halakat –, míg a fiatal hímek a partközeli, planktonban gazdag vizeket részesítik előnyben.
Saját műholdas nyomkövetésük szerint a nőstények és az idősebb egyedek előszeretettel használják a mélytengeri árkokat és hegyvidékeket. A helyhez kötöttség és az ismételt megfigyelések alapján az óriáscápák kiemelt turisztikai értéket képviselnek a helyi közösségek számára.
Hogyan lehetne segíteni?
Az óriáscápa-turizmus bővülése miatt várhatóan nő a baganokkal és hajókkal kapcsolatos balesetek kockázata is, ha nem történnek változtatások. A szakértők szerint egyszerű intézkedésekkel – például a hajók és hálók éles széleinek eltávolításával – jelentősen csökkenthetők lennének az óriáscápák sérülései.
Összességében elmondható, hogy ha sikerül megfelelő óvintézkedéseket hozni, esély van arra, hogy ezek a szelíd óriások hosszú távon is az indonéz vizek lakói maradjanak.
