Az ellentétek és a lehetséges forgatókönyvek
Lényeges szempont, hogy a felek között nagy a szakadék abban, mit tartanak elfogadható megoldásnak. Az igazságügyi minisztérium (DOJ) radikálisabb javaslatokat is előterjesztett, míg a Google lényegesen szűkebb kompromisszumra hajlana: megszüntetné a kizárólagossági megállapodásokat, de megtartaná a böngészőfejlesztőkkel kötött bevételmegosztási szerződéseket. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a keresőóriás jövőjére és a böngészési szokásokra is kihat majd, mi születik a bíróságon.
A befektetők már most aggódnak: ez a per régóta nyomja rá a bélyegét az Alphabet részvényeire, és könnyen meghatározhatja a cég hosszú távú megítélését – nemcsak Amerikában, hanem globálisan is irányadó lehet más szabályozó hatóságok számára.
A legkeményebb büntetés: a Chrome eladása?
A legradikálisabb javaslat az lenne, hogy a Google-nak el kellene adnia a Chrome böngészőt, majd öt évre elveszítené a jogot arra, hogy új böngészőt fejlesszen. Bár még olyan vevők is feltűntek, mint az MI-alapú Perplexity (13 200 milliárd forintos ajánlattal, főként figyelemfelkeltésből), a jogi szakértők szkeptikusak. Ez a lépés felaprózná azt a felhasználói adatmennyiséget, amelyet most főként két, viszonylag megbízható cég – az Apple és a Google – kezel. A sok új szereplő belépése inkább aggasztó, mint előremutató.
Nem véletlen, hogy a szakértők sem tartják reális esélynek a teljes különválasztást. A tárgyalások alatt kiderült: az amerikai keresések közel fele kötődik a Google szerződésekhez, amelyeket versenykorlátozónak tartanak. A számítások szerint a Chrome piaci részesedéséből így akár 70%-ot is elveszíthetne a Google.
Valószínűbb kompromisszumok és pénzügyi kockázatok
Valószínűbb, hogy a Google-nak olyan “választóképernyőket” kellene bevezetnie, mint Európában, ahol a felhasználó döntheti el, melyik keresőt szeretné alapértelmezettként használni. Jelenleg az eszközök többségén a Google-t állítják be automatikusan (az iPhone-okon 61,8% a keresések aránya a Safarin keresztül, míg Androidon 80%), ezekért pedig évente elképesztő összegeket fizetnek partnereiknek. Ha az Apple-nél elveszítenék az alapértelmezett pozíciót, az akár 11 ezermilliárd forint bevételkiesést és az iOS-keresési forgalom 80%-ának elvesztését okozhatná.
Felmerült az is, hogy a Google keresési és hirdetési adatait meg kellene osztania versenytársakkal, de az adatvédelmi aggályok miatt erre valószínűleg nem kerül sor. A döntés jogi csatája így is elhúzódhat – a Google fellebbezni fog, és a végső szó akár 2027-ig is várathat magára.
A fentiek tükrében a Google-ügy kimenetele messze túlmutat egyetlen cégen – a digitális világ működését, a piaci versenyt és a felhasználói szokásokat is alapjaiban változtathatja meg.
