Kiemelkedő teljesítmény helyett középszerűség
Egyre többen tapasztalják, hogy bár az MI gyors, és néhány feladatban hasznos, valójában leginkább középszerű eredményeket szállít. Az MIT NANDA (Networked Agents and Decentralized AI) jelentése világossá tette: a nagyvállalatok által fejlesztett, testreszabott MI-megoldásoknak csupán 5 százaléka jut el a tényleges, éles működtetésig. Nem elhanyagolható tényező, hogy a legtöbb felhasználó csak egyszerű, rövid távú feladatokra, például e-mailek megírására vagy alapvető elemzésekre használja az MI-t – ezek 70, illetve 65 százalékos arányt jelentenek –, összetettebb ügyeknél azonban az emberi munka 9:1 arányban felülkerekedik.
Félrement várakozások – csalódott vállalatok
A botok gyorsan felejtenek, nem tanulnak, nem fejlődnek – így megbízhatatlan „gyakornokként” működnek, akiket komolyabb munkával megbízni egyelőre veszélyes luxus. Nem véletlen, hogy egy előfizetés például havi 8000 forintba kerül (20 dollár, átlagos árfolyamon számolva), de már most látszik: ezért az összegért sokan nem kapják meg azt, amit várnak. A Commonwealth Bank of Australia példája is beszédes: a bank MI-alapú ügyfélszolgálatot próbált bevezetni, de végül a panaszok és a megnövekedett hívásszám miatt vissza kellett térniük az emberi kiszolgáláshoz, sőt, bocsánatot is kértek az érintett dolgozóktól. Pedig sokan még azt gondolták, a call center lesz az első terület, ahol az MI kiszoríthatja az emberi munkát.
Mindezek dacára: MI, az új aranyláz?
A fejlődés látványosan belassult, sőt, néha visszafelé halad. Bár várhatjuk az újabb MI-robbanást, a jelek szerint a hype jócskán meghaladta a valóságot. A ChatGPT-5 például hangzatos ígéretekkel robbant be, de a valóságban hibák sorát produkálja, csalódott felhasználókkal és egyre gyakoribb online panaszkodással. Az MI-ipar nagyágyúi is visszafogottabbak lettek: az OpenAI vezetője, Sam Altman is elismeri, hogy túlfűtött a piaci várakozás, miközben az MI még messze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A lufi ereszt, a piac figyel
A technológiai részvények árfolyamzuhanása is érzékelhető: a Palantir 17 százalékot, az Nvidia 3,9 százalékot veszített értékéből. Ez ugyan még nem a lufi kipukkanása, de már jól hallható, ahogy sziszeg belőle a levegő. A múlt tanulsága szerint egy túlfújt technológiai lufinak jóvátehetetlen következményei lehetnek: a ’90-es évek végének dotkom-korszakában a NASDAQ akár 77-78 százalékot is esett, nagy cégek tűntek el, mások pedig elvesztették értékük nyolcvan százalékát.
A fentiek tükrében
Bizonyos területeken az MI valóban megváltoztatja a játékszabályokat, de legtöbbször a „csodaszoftver” csak hamis aranynak bizonyul. Előbb-utóbb azok, akik minden pénzüket MI-részvényekbe fektették, rá fognak jönni, hogy túlzottan hittek a mesében.
