Szervezett csalás: papírgyárak és hamis tudománygyártás
A klasszikus tudományos csalás képe általában egy-egy magányos kutatóról szól, aki hamis adatokat közöl önálló karrierje érdekében. Ma viszont globális, szigorúan strukturált hálózatok tűntek fel, amelyek összehangoltan játszanak össze a tudományos publikálás kiskapuit kihasználva. Az ilyen hálózatok nemcsak áladatokkal csapják be a világot, hanem komplett kéziratokat, szerzőséget, sőt hivatkozásokat is pénzért árulnak, így kívülről komoly tudósnak tűnhet az, aki valójában semmit sem kutatott.
Papírgyár elnevezésű szervezetek futószalagon ontják a tudományos cikkeket. Ezeket ezután akár több száz vagy ezer dollárért – nagyjából 36 ezer–1,1 millió forintért – adják el a „szerzőségre vágyó” kutatóknak. Ez azt jelenti, hogy prémium árat kérnek például az első szerzőségért, míg egy névtelenebb, hátsó szerzői pozíció olcsóbb. A szolgáltatásokat közvetítők, úgynevezett brókerek segítik, akik minden szükséges kapcsolatot kézben tartanak: a cikkírástól a hamis szakmai bírálaton át a kompromittált folyóiratok szerkesztőinek megtalálásáig.
Hamisan indexelt folyóiratok és kisajátított szaklapok
Ebből kifolyólag nemcsak a cikkek, hanem a tudományos folyóiratok integritása is könnyedén támadható. Amint egy ismert folyóirat megszűnik, gyakran a csalók veszik át az oldalát és újraindítják, immár mindenféle szakmai kontroll nélkül. Például az angliai HIV Nursing folyóirat tűnt el, majd üzemeltetői lecserélődtek, az oldalhoz azonban megmaradt a hozzáférés; hamarosan tömegesen jelenhettek meg benne teljesen irreleváns és hamisított cikkek, mégis rangos tudományos adatbázisokban indexálva.
A csalók masszívan jelen vannak az online publikációs tereken: több ezer, minőségbiztosítási hibák miatt törölt folyóirat (ún. deindexált lapok) is még évekkel bezárás után is „működik” – ide szervezték ki a csaló hálózatok kiadványaikat. A tudományos közösség által figyelt Retraction Watch, PubPeer és hasonló adatbázisok szerint a csalók minden lépésükkel a szakmaiság látszatát igyekeznek építeni, egészen a lektorált folyóiratok szerkesztőiig jutnak el.
Biznisz a hamis tudományra
A brókerek összekapcsolják azokat, akik kéziratokat tudnak gyártani, a szerzői helyet megvásároló hamis kutatókkal és a beépített szerkesztőkkel, akik átengedik a csaló kéziratokat. Újabb trükk, hogy egyes tudományterületek könnyebben sebezhetők, így logikusan ott koncentrálódik a csalás. Ezekben a közegekben akár az indexelt és lektorált publikációk is megvásárolhatók; a folyamat így akár orvosi, mérnöki, élettudományi témákra is kiterjedhet.
A kutatók egy külön algoritmussal automatikusan keresnek anyagtudományi és mérnöki publikációkat, amelyekben az eszközök hibás vagy hiányos megadása is árulkodhat a csalásról. Ez életbevágó, mivel a csalárd cikkek gyakran még egy szakember számára is nehezen szűrhetők ki, így gyorsabban terjednek, mint a valódi kutatási eredmények.
Mélyülő válság: az MI új szintre emeli a csalást
A kutatók szerint a helyzet már most tarthatatlan, azonban még súlyosabb veszély leselkedik a tudományos közegre: az MI elterjedése. Ha nem sikerül még a jelenlegi csalási hullámot sem megfékezni, az MI generálta hamis publikációk szinte szűrés nélkül áraszthatják el az adatbázisokat. Ekkor már azt sem lehet eldönteni, mi hiteles kutatási eredmény, mi pedig áltudomány vagy szoftver által generált félrevezetés.
A kutatók hangsúlyozzák, sürgős és hatékony lépések kellenek: szigorúbb szerkesztői kontroll, jobb csalásfelderítő eszközök, átláthatóbb motivációs rendszerek és a szervezett csaláshoz vezető ösztönzők felszámolása.
Mit tehet a tudomány?
A szakemberek a tudományos világ önszabályozó képességében bíznak. Ezért csak a valódi tudósok összefogásával és a szabályozás korszerűsítésével lehet visszaszerezni a hitelességet. Ha nem szorítják vissza a szervezett hamisításokat, végérvényesen sérülhet a tudomány jó híre – s egyszer csak minden bizonyíték és kutatási adat értékét vesztheti. A tét az, hogy a tudomány hasznos és fontos maradjon az emberiség számára.
A harc a tudomány védelmében folyik: csak így lesz esély tiszta ismeretre és hiteles információra a jövőben.
