Oltások és a demenciakockázat: meglepő kapcsolat
A tudomány régóta tudja, hogy az olyan oltások, mint például a diftéria, a kanyaró, vagy legújabban a COVID–19 elleni vakcina, évente több millió ember életét mentik meg világszerte. Külön figyelmet érdemel, hogy most már olyan bizonyítékok is napvilágra kerültek, amelyek szerint az oltások terápiás hatása nemcsak a fertőzések terjedésének visszaszorításában rejlik, hanem a neurodegeneratív betegségek, például a demencia kialakulásának megelőzésében is.
A kutatók egy walesi egészségpolitikai változást használtak ki: 2013-tól az 1933. szeptember 2-án vagy később születettek legalább egy évig megkaphatták az övsömör elleni oltást, míg az idősebbek nem. Így két, életkorban és egészségi állapotban hasonló csoportot tudtak összehasonlítani anélkül, hogy bárkit szándékosan megfosztottak volna a vakcina előnyeitől.
Az eredmények szerint azok, akik megkapták az oltást, hét éven belül egyötöddel kisebb eséllyel lettek demensek. Ezzel szemben a nem oltottaknál ez a kockázat változatlan maradt. Meglepő módon a vakcina hatása a nőknél még erőteljesebben érvényesült.
Hogyan csökkentheti az oltás a demencia esélyét?
Az övsömör elleni vakcina nyilvánvaló módon védi a szervezetet a herpeszvírussal szemben, ám a vizsgálatok szerint lehetséges, hogy az immunrendszer aktiválása általános védelmet is nyújt – ezt nevezik kiképzett immunitásnak. A pontos mechanizmusok ugyan még nem tisztázottak, és a tanulmány nem különböztette meg az Alzheimer-kórt a többi demenciafajtától, de az eredmények új távlatokat nyitnak.
A következő lépés egy előre tervezett, randomizált, placebo-kontrollált klinikai vizsgálat lehetne, amely az orvostudományban arany standardnak számít. Enélkül nem lehet rutinszerűen ajánlani az oltásokat a demencia megelőzésére.
A demencia előfordulása és a kezelési kihívások
A demencia napjaink egyik legelterjedtebb, nem fertőző megbetegedése. Egy idei amerikai tanulmány szerint 55 éves kor felett az élettartamra vetített kockázat eléri a 42%-ot, ami jóval meghaladja a korábbi becsléseket. 75 évesen ez 4%, 85 év felett viszont már 20%. A kutatók szerint az Egyesült Államokban az új demenciás esetek száma 2060-ra várhatóan megduplázódik, ekkor évente már egymillió embernél diagnosztizálhatják a betegséget.
A fejlett országokon túl, a várható élettartam növekedésével a demencia világszerte egyre nagyobb gondot jelent. Bár sokféle demencia létezik eltérő tünetekkel és okokkal, eddig elsősorban az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó amiloid-fehérje felhalmozódás volt a fő kutatási irány, ám ez drága, veszélyes mellékhatásokkal járó gyógyszerekhez vezetett, melyek érdemi javulást nem hoztak.
Megújuló szemlélet: MI, oltások és továbblépés
Az egészségügy gyakran nehezen szakít a bevett elképzelésekkel, pedig innováció nélkül nincs áttörés. Számos, egészségi adatokat vizsgáló kutatás mutatta már ki, hogy a rutinoltások – például a tetanusz, a diftéria, a szamárköhögés vagy a tüdőgyulladás (pneumonia) elleni vakcina – összefüggésbe hozható az időskori elbutulás alacsonyabb kockázatával.
Összefoglalva elmondható, hogy az oltások a vártnál jóval szélesebb körben védhetik meg az emberi agyat, így a demencia megelőzése szempontjából érdemes nyitottan, előítéletek nélkül fogadni minden tudományos eredményt. A mesterséges intelligencia (MI) támogatásával a jövőben még gyorsabban születhetnek olyan innovatív megközelítések, amelyek a legnehezebbnek hitt betegségekben is áttörést hozhatnak.
