Légicsapások és egyre nagyobb Houthi-fenyegetés
A globális hajótulajdonosokat tömörítő Bimco szervezet biztonsági vezetője, Jakob Larsen szerint a térségben jelenleg drasztikusan nő a támadások kockázata, különösen a Hormuzi-szorosnál. Az iráni válaszlépések pontos formája még nem ismert, de valószínű, hogy Irán hajóelhárító rakétákat vagy drónokat vethet be a kereskedelmi hajók ellen ezen a rendkívül fontos olaj- és gáztranzit-folyosón.
A Houthi lázadók szintén fokozták fenyegetéseiket a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben: jelenleg elsősorban izraeli vagy amerikai kapcsolattal rendelkező teherhajókat céloznak, de más, civil hajók sem lehetnek teljes biztonságban. Az iráni támadások legvalószínűbb célpontjai továbbra is az amerikai hadihajók és az Izraellel vagy az USA-val összefüggő teherhajók lehetnek.
Állandó készültség, folyamatosan változó helyzet
A konténerszállítással foglalkozó Hapag-Lloyd szóvivője szerint a Hormuzi-szoroson egyelőre még közlekednek teherhajók, de a helyzet óráról órára változhat. A dán Maersk logisztikai óriásvállalat ideiglenesen leállította hajóinak kikötését Haifa izraeli kikötőjében. Bár a 1530 milliárd forint értékű haifai teherkikötő már volt iráni rakétatámadás célpontja, komolyabb kár nem keletkezett.
A potenciális fenyegetések közé tartozik a hajók elleni rakétatámadás, dróntámadás és akár tengeri aknák telepítése is, bár ez utóbbi jelentős saját hajóikat is veszélyeztetné, illetve súlyos környezeti károkat okozhatna.
A világ legfontosabb olaj- és áruszállítási folyosója
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öblöt köti össze az Arab-tengerrel, és a világ egyik legforgalmasabb, stratégiai jelentőségű olajútvonala. A szoros akár ideiglenes lezárása is jelentősen megnövelheti az olaj árát, emeli a szállítási költségeket és fennakadásokat okoz a globális ellátásban. 2023-ban naponta átlagosan 3,3 milliárd liter olaj haladt át ezen a szoroson, ami a világ teljes olajfogyasztásának 20 százaléka.
Bár a Hormuzi-szoros a globális konténerkereskedelem kevesebb mint 4 százalékát bonyolítja, a Jebel Ali és Khor Fakkan kikötők kulcsfontosságú átrakóközpontok a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Kelet-Afrikában.
A legtöbb innen induló vagy érkező áru végső rendeltetési helye Dubaj, amely mára a térség logisztikai központjává vált.
Ársokk és biztosítási díjrobbanás
A közelmúltbeli amerikai csapások és az iráni–izraeli konfliktus már megtette hatását: az óceáni szállítási díjak rakétaszerűen emelkedtek, különösen a Sanghaj–Jebel Ali (az Arab-öböl legnagyobb kikötője) útvonalon. A Xeneta hajózási kutatóintézet szerint a negyven lábas (12 méteres) konténerenkénti spot árak egy hónap alatt 55 százalékkal nőttek, most pedig elérik a 997 000 forintot.
A tankhajók piacán még drámaibb a növekedés: a Közel-Kelet–Kína útvonalon 154 százalékkal, a hosszú távú tankerek Ázsia irányába 148 százalékkal, míg a cseppfolyós gázszállítás 33 százalékkal drágult.
A költségrobbanás mögött a növekvő biztonsági kiadások, valamint a megnövekedett üzemanyag- és bunkerköltségek állnak, hiszen a hajók gyakran gyorsabban haladnak át a veszélyes zónákon, hogy csökkentsék a támadások kockázatát. A világ legnagyobb tengerbiztosítója, a Marsh McLennan közölte: a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók biztosítása több mint 60 százalékkal lett drágább.
Mit tehetnek a hajótulajdonosok?
A Bimco minden hajótulajdonosnak azt javasolja, hogy vizsgálja felül a biztonsági kockázatokat, és fontolja meg a lehetséges védelmi lépéseket. Ilyen például a hajózási útvonal Irán partjaitól való eltávolítása, a folyamatos kapcsolattartás a brit UKMTO (UK Maritime Trade Operations) haditengerészeti központtal, az éberség és az események jelentése, illetve a hajók sérülékenységének csökkentése tűzvédelmi és kárelhárítási intézkedésekkel.
A Bimco hivatalosan sosem javasolja a konfliktuszóna teljes elkerülését, de hangsúlyozza: ezt a döntést mindig egyéni helyzetértékelés alapján kell meghozni, mérlegelve az aktuális fenyegetettségi szintet, a hajó és a rakomány sérülékenységét, valamint a legénység kockázatvállalási hajlandóságát. Az Arab-tenger térségében jelenleg minden útvonal háborús övezet.
