Legalább az őserdők nem tweeteltek – Az őserdők bukása indította el a klímakatasztrófát

Legalább az őserdők nem tweeteltek – Az őserdők bukása indította el a klímakatasztrófát
252 millió évvel ezelőtt, a Föld történetének legsúlyosabb fajkihalásakor a szibériai vulkánkitörések brutális felmelegedést okoztak. A perm–triász kihalás során a tengeri élővilág 90%-a, valamint a szárazföldi élőlények nagy része is eltűnt. Évtizedek óta kutatják, miért tartott a szuperüvegházhatás még ötmillió évvel a vulkánkitörések után is.

A trópusi erdők összeomlása volt a kulcs

Nemrégiben kutatók új bizonyítékokat találtak arra, hogy a trópusi erdők összeomlása vezetett az ennyire elhúzódó klímaválsághoz. Az őserdők pusztulása és lassú megújulása miatt megszűnt a hatékony szénmegkötés – vagyis az a természetes folyamat, amely során a légkör szén-dioxidját a növények, a talaj vagy ásványi anyagok lekötik. A brit University of Leeds és a kínai Wuhan-i Földtudományi Egyetem közös kutatócsoportja fosszilis adatok és ősi éghajlati nyomok alapján rekonstruálta, hogyan változott a növényzet termékenysége ebben az időszakban.

Drámai CO₂-emelkedés, lassú helyreállás

Az elemzések alapján világossá vált, hogy a növénytakaró elvesztése drasztikusan csökkentette a szén-dioxid megkötését, így a Föld légkörében tartósan magas CO₂-szint alakult ki. Ez volt az egyetlen ismert időszak, amikor maga a trópusi bioszféra omlott össze, és minden más tényezőnél nagyobb szerepet játszott a tartós felmelegedésben. A szimulációk kimutatták: a fosszilis nyomokkal jelzett szénmegkötés-visszaesés ténylegesen magyarázza a perm–triász idején kialakult hőmérsékleti csúcsot.

Katasztrófa, ami bárkivel megeshet

A szakértők szerint ez intő jel napjainkra: ha mai trópusi erdeink összeomlanak, a bolygó klímája akkor sem térne vissza a korábbi szintre, még ha az emberi szénkibocsátás hirtelen nullára is csökkenne. Egy ilyen összeomlás után akár geológiai időskálán (több millió év alatt) is alig térhetne vissza a klíma a „normális” állapotába. Ez a múlt üzenete, amelyet a jövő védelme érdekében nem hagyhatunk figyelmen kívül.


A kínai őslénykutatás és a jövő

Kína rendelkezik a perm–triász kihalás legrészletesebb földtani archívumával, amelyet három generáció kutatói gyarapítottak. A legfiatalabb, Dr. Zhen Xu munkájával folytatja ezt a hagyományt, innovációval ötvözve az adatgyűjtést. A kutatók szerint az olyan új módszerek, mint a numerikus modellezés, elengedhetetlenek ahhoz, hogy feltárjuk a múlt titkait – és esélyt adjunk Földünk történetének következő fejezetére.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján



Legfrissebb posztok