Cukormániásak
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányban a Királyi Botanikus Kertek (Kew) kutatói, afrikai és egyesült királyságbeli partnerekkel együttműködve, egy újszerű növény-gazda azonosítási módszert mutatnak be, amely segíthet a malária és más fertőző betegségek átvitelének csökkentésében azáltal, hogy korlátozza a szúnyogok kedvelt növényi táplálékforrásait.
Phil Stevenson professzor, a Kew Tulajdonság-diverzitás és Funkció osztályának vezetője elmondta: “A szúnyogok a bolygó leghalálosabb állatai közé tartoznak, mert számos veszélyes és halálos betegséget terjesztenek, beleértve a maláriát is. Ami sokakat meglep, hogy a szúnyogoknak rendkívül magas energiaigényük van, amit nem csak vérből, hanem virágnektárból fedeznek, és a megfelelő nektárellátás fontos tényező a szúnyogok elszaporodásában és a betegségek terjedésében.”
A kutatás kimutatja, hogy a szúnyogok előnyben részesítik bizonyos növények cukortartalmát, és ezeknek a növényeknek a nagy mennyiségű jelenléte egy betegségre hajlamos területen nagyobb szúnyogpopulációkhoz és magasabb fertőzési arányokhoz vezethet. A tudósok úgy vélik, hogy e növények azonosítása és eltávolítása a környezetből segíthet csökkenteni a fertőzések arányát.
Sürgős szükség van új eszközökre
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a malária és más szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte százezrek haláláért felelősek, amit a parazitahordozó nőstény szúnyogok emberi vérrel való táplálkozása okoz. Ráadásul a jelenlegi beavatkozások, mint a szúnyoghálók és a rovarölő szerek permetezése, kezdik elveszíteni hatékonyságukat.
Újszerű megközelítésekre van szükség a szúnyogpopulációk csökkentéséhez a betegségkitörések során, és az élőhelyükön lévő cukorforrások megváltoztatása sikeres beavatkozásnak bizonyulhat.
Dr. Amanda Cooper, a Királyi Botanikus Kertek posztdoktori kutatója szerint: “A szúnyogok által terjesztett betegségek továbbra is kihívást jelentenek a világ trópusi régióinak közegészségügyi szervei számára. A szúnyogok által terjesztett betegségek elleni küzdelemben jelenleg használt fő módszerek, a beltéri rovarirtó szerek alkalmazása és a szúnyoghálók, egyre kevésbé hatékonyak, mivel a szúnyogok ellenállóvá válnak. Ezért sürgősen szükség van új és hatékony beavatkozásokra a szúnyogok által terjesztett betegségek leküzdésére. Reméljük, ez a munka új és hatékony beavatkozások kezdete lesz.”
Nektármetabolitok mint azonosítók
A tanulmány szerzői elemezték olyan növények nektárkémiáját, amelyekről ismert, hogy a szúnyogok cukorforrásként használják olyan területeken, ahol a malária átadása gyakori. Ezután egyedi metabolitokat azonosítottak a nektárból a szúnyogok belsejében, több mint nyolc órával a táplálkozás után, feltárva, hogy mely növényeken lakmároztak.
Bár ezt DNS-vonalkódolással is meg lehet tenni (az elfogyasztott növényi anyag DNS-ének elemzésével), kihívást jelenthet elegendő növényi DNS kivonása kis, nektárevő rovarokból.
Ehelyett a Kew tudósai a nektármetabolitokra összpontosítottak, amelyek egyedi kémiai jellemzőket biztosítanak, amelyek felhasználhatók a különböző növényi cukorforrások megkülönböztetésére.
A tanulmányhoz három jelölt fajt választottak a Kew Gardens nyugat-londoni hatalmas élő gyűjteményéből, amelyekről ismert, hogy dísznövényként termesztik őket Bobo-Dioulassóban, Burkina Fasóban. Ezek a sárga zsálya (Lantana camera), a ricinusfa (Ricinus communis) és a sárga leander (Cascabela thevetia), melyek mind elterjedtek a trópusokon.
Jövőbeli lehetőségek
A Kew csapata most reménykedik abban, hogy új megközelítésüket fel lehetne használni a növények szűrésére olyan területeken, ahol a szúnyogok által terjesztett betegségek elterjedtek, hogy segítsen megérteni a szúnyogok ökológiáját és növényi preferenciáit, és esetleg eltávolítani ezeket a növényeket az emberek otthonainak közeléből, csökkentve ezáltal a szúnyogpopuláció számát.
Stevenson professzor hozzáteszi: “Ebben a munkában kidolgoztunk egy módszert annak azonosítására, hogy mely virágzó növényeket részesítik előnyben a szúnyogok, hogy eltávolíthassuk őket az emberek otthonainak közeléből, és csökkenthessük a szúnyogok számát. Úgy gondoljuk, hogy ezt arra is fel lehetne használni, hogy megértsük és befolyásoljuk a fertőzés dinamikáját más fontos, szúnyogok által terjesztett betegségekben, beleértve a dengue-lázat, a Zika-vírust és a nyugat-nílusi vírust.”
Az ilyen tanulmányok kritikus fontosságúak, mivel a fertőző trópusi betegségek évente emberek százezreit érintik világszerte. Csak 2022-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 249 millió ember fertőződött meg maláriával, és 85 országban 608 000 halálesetet jelentettek.
A főként a trópusokon előforduló maláriát a szúnyogok által hordozott Plasmodium paraziták okozzák, és teljesen megelőzhető a szúnyogcsípések elkerülésével vagy gyógyszerekkel.
A kutatás része a Kew-ban folyó szélesebb körű munkának, amely a növények és gerinctelenek, különösen a virágfogyasztó rovarok, például méhek és más beporzók, valamint kis rovarok közötti kapcsolatok jobb megértését célozza. A kutatók arra is kíváncsiak, hogy milyen szerepet játszanak a nektármetabolitok, és hogyan hatnak az állatokra.
Dr. Cooper hozzáteszi: “A szúnyogok által terjesztett betegségek hatásának csökkentésére az egyetlen módszer, ha új utakat találunk a szúnyogvektorok elleni küzdelemre, és az ismert gazdanövényeken keresztüli beavatkozások lehetnek a szükséges megoldások.”
