Kína “denevérnője” Még Mindig “potenciálisan Katasztrofális” Vírus Kísérleteket Végez

Featured Image
A Covid-19 eredetével kapcsolatos vita középpontjában álló kínai tudós, Shi Zhengli, még mindig "kockázatos" kutatásokat folytat koronavírusokkal kapcsolatban, figyelmeztetett több tudós is. Shi Zhengli, aki 60 éves és "Kína denevérnőjeként" ismert, a világ egyik vezető szakértője, aki Wuhanban denevéreredetű koronavírusokkal foglalkozik. Több mint két évtizedes munkája során csapata több mint 20.000 mintát gyűjtött különböző denevér kolóniákból. Amikor 2019 végén egy rejtélyes, tüdőgyulladásszerű betegség ütötte fel a fejét a laboratórium közelében, Shi reflektorfénybe került.

A vírus eredete és a laboratóriumi baleset elmélete

Sok tudós kérdést vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a vírus, mely szokatlan jellemzőkkel bírt, és valószínűsíthetően genetikailag módosították, esetleg a laboratóriumból került-e ki. Öt évvel később egy jelentős kongresszusi jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a “bizonyítékok túlnyomó része” szerint egy laboratóriumi baleset indította el a világjárványt, amely milliók halálát okozta. E jelentés katasztrofális konklúziója ellenére Shi és csapata továbbra is “kockázatos” kutatásokat végez, mondják vezető tudósok és virológusok.

Shi kutatásai és azok lehetséges következményei

Robert Redfield, az amerikai CDC igazgatója a világjárvány idején figyelmeztetett, hogy ezek a kísérletek “potenciálisan katasztrofális következményekkel” járhatnak. A Nature-ben publikált tanulmányukban Shi és egy kutatócsoport büszkélkedett azzal, hogy ők alkották meg az első “testreszabott” koronavírus “receptorokat”. E szavak szerint Shi úgy módosítja a vírusokat, hogy azok képesek legyenek különböző fajokat, beleértve az embereket is, megfertőzni. “Például a madárinfluenza vírusát módosíthatod úgy, hogy ne csak csirkéket és pulykákat fertőzzön meg, hanem embereket is” – mondta Redfield. Shi denevér vírusokkal kísérletezik, és azok receptorait módosítja, így például most már tehenekre vagy csirkékre is fertőzőek lehetnek. Ez rendkívül kockázatos. Potenciális katasztrofális következményeket okozhat, új világjárványt indíthat el állatokban vagy emberekben.

A kutatások kockázatai és a tudományos közösség válaszai

Dr. Alina Chan, a genetikai mérnökség szakértője kijelentette: “Úgy tűnik, hogy új, megtervezett gazdasejteket fejlesztettek ki, hogy még több új koronavírust izoláljanak.” Ez növekvő kockázatot jelent a jövőben. Dr. Chan, a “Viral” című könyv társszerzője, hozzátette: “Mi történik ezekkel az új vírusokkal, miután laboratóriumban növekedtek?” Az Oxfordi Egyetem molekuláris immunológia professzora, Anton van der Merwe a kísérleteket “általánosan kockázatosaknak” nevezte.


A laboratóriumi baleset elmélete és a vírus eredete

A biosafety szakértő, Richard Ebright professzor szerint a kutatás nem felel meg a “funkciónyerés” definíciójának, ahol a vírusokat fokozottan veszélyessé teszik, és ami sok országban tilos. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kockázatok “igen magasak ahhoz, hogy nemzetközi korlátozásokat vagy tiltásokat igényeljenek”. A Covid-19 kitörése előtt Wuhanban csak néhány laboratórium foglalkozott koronavírusokkal. A világjárvány kirobbanásakor Shi csapata körülbelül egy tucatnyi “kimerikus” vírust hozott létre, azáltal, hogy a denevér koronavírusok részeit összefűzték és tesztelték, hogy melyek lehetnek fertőzőek emberekre.

A tudományos világ és a politikai reakciók

Jamie Metzl, a WHO tanácsadója, aki korábban Biden alatt dolgozott, azt mondta: “A világ minden országának abszolút teljes átláthatóságot kell követelnie a kínai kormánytól.” Ez az agresszív elhallgatás globális kockázatot jelent” – tette hozzá. Az egykori tanácsadó, aki határozottan kiállt a laboratóriumi baleset lehetősége mellett, “átfogó és korlátozás nélküli vizsgálatot” követel a vírus eredete kapcsán.

  • Milyen erkölcsi kérdéseket vet fel számodra ez a kutatási irány?
  • Te mit tettél volna másképp a laboratóriumi szabályozások terén?
  • Szerinted hogyan kellene kezelni a kutatók közötti nemzetközi együttműködést ilyen kockázatos kutatásoknál?