Hogyan terjed tovább a rezisztencia?
A Georgiai Egyetem kutatói felfedezték, hogy az importált tengeri ételek – különösen a garnélarák és az osztriga – jelentős szerepet játszanak a colistin-rezisztencia génjeinek terjesztésében. Egy friss vizsgálat során olyan baktériumokat találtak nyolc atlantai halboltból vásárolt importált tengeri termékekben, amelyekben először azonosították ezeket a veszélyes géneket.
Kiderült, hogy az amerikai piacon kapható tengeri ételek közel 90 százaléka külföldről származik. Hiába vizsgálják ezeket szennyeződésekre, a rezisztencia-géneket nem ellenőrzik kellő alapossággal. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a gének gyakran plazmidokon, vagyis könnyen átadható genetikai gyűrűkön helyezkednek el, így gyorsan terjedhetnek a baktériumok között.
Veszélyek és következmények
Az antimikrobiális rezisztencia világszerte már évente több százezer halálesetet okoz. A colistint az 1950-es években vezették be, de máj- és idegrendszeri mellékhatásai miatt az 1980-as években kivonták az USA-ból. Más országokban azonban továbbra is használták az állattartásban, így a laza szabályozás miatt globális problémává vált.
2016-ban felfedezték a mobil colistin-rezisztencia (mcr) gént, amely plazmidok révén könnyen gazdát válthat, szemben a korábban örökletesnek tartott rezisztenciával. Jelenleg már legalább tíz mcr génről, illetve több változatukról is tudunk. Emiatt az importált élelmiszerek rendkívül veszélyes közvetítőkké váltak.
Mi lehet a megoldás?
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ezek a gének már a georgiai szennyvízben is jelen vannak, de az élelmiszerek vizsgálata során általában nem keresik őket. A jó hír az, hogy a helyben előállított tengeri ételekben eddig nem mutatták ki a colistin-rezisztenciát. Azonban a modern, nemzetközileg összekapcsolt világban nagy a veszélye annak, hogy a fertőzés gyorsan globális problémává válik.
A szakértők szerint elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés, a folyamatos ellenőrzés és a szabályozások szigorítása, hiszen az emberi egészség védelme érdekében sorsdöntő, hogy a veszélyes rezisztencia ne terjedjen tovább. Ma, amikor akár egyetlen tányér ebéd összetevői is 6-8 különböző országból származhatnak, még jobban oda kell figyelnünk az importált élelmiszerek rejtett kockázataira.
