Nyúl, egér és a rejtélyes gén
A kínai Wei Wang kutatócsoportja arra kereste a választ, miért veszítették el az emlősök ezt a képességet, és vajon visszakapcsolhatók-e az ehhez szükséges gének. A kutatók egereket és nyulakat vizsgáltak: mindkét állat fülét ugyanúgy megsértették, és eleinte hasonlóan reagált a testük – egy úgynevezett blastéma, sejtcsomó jelent meg a sérülés helyén. Néhány napig még minden állat gyógyult, de a 10–15. nap táján a nyúl fülén a seb elkezdett bezáródni, és a helyén új szövetek jelentek meg. Az egereknél viszont a gyógyulás teljesen leállt, a lyuk nyitva maradt.
A kutatók azt vizsgálták, mely gének működnek aktívan a regeneráció során, és egy Aldh1a2 nevű gén vált gyanússá: nyúlban ez nagyon aktív volt, míg egérben szinte egyáltalán nem.
A visszanövés sava-borsa: retinsav
Az Aldh1a2 gén a retinsav (A-vitaminból származó molekula) előállítását indítja be, amely kulcsfontosságú az embriók fejlődésében és a sejtek specializációjában is. A nyúl fülének sejtjei a retinsav hatására ismét növekedni kezdtek, míg az egereknél azok a gének voltak aktívabbak, amelyek lebontják ezt az anyagot, a szintézisért felelősök pedig szinte teljesen inaktívak voltak.
A kutatók azt tették, amit minden jó kísérletező tenne: egyszerűen retinsavat fecskendeztek a sérült egerek fülébe. Az egerek a kezelés hatására maguktól is képesek lettek teljesen új fülkagyló-szöveteket növeszteni, akárcsak a nyulak. Egy hasonló kísérlet 2022-ben még sikertelen volt, de most rájöttek, hogy a korábbi próbálkozás során túl alacsony volt a retinsav koncentrációja, és nem kezelték elég ideig az állatokat.
A következő lépésként a kutatók a nyúl Aldh1a2 génjének aktív DNS-tartományait beültették egerekbe. Ezek beindították az egerek saját retinsav-termelését, így azok már kezelés nélkül is képesek lettek a regenerációra.
Távol a csodaszertől
Bár az eredmények izgalmasak, az egész szervezet szintű regenerációig még hosszú az út. Rengeteg gén, molekula és szabályozó mechanizmus játszik szerepet a regenerációban. Egyelőre az sem világos, hogy a vizsgált Aldh1a2 gén kizárólag a fül regenerációjához szükséges-e, vagy más szerveknél is működhet. Minden szerv külön történetet mutat, lehet, hogy máshol más ok miatt veszett el a képesség. A kutatók most azt próbálják kideríteni, miért kapcsoltak ki ezek a gének az emlősökben, és milyen előnye származott a regenerációs képesség elvesztéséből. Ahogy Wang fogalmaz: nem tudjuk, mi volt az az evolúciós nyomás, ami miatt a legtöbb emlős már nem újítja meg elvesztett testrészeit – de szeretnénk megtalálni a választ.
