A Föld őskorának kőzetablaka
Ez a formáció egészen egyedülálló bepillantást nyújt bolygónk legkorábbi, lángoló időszakába, amely 4,5 milliárd éve vette kezdetét. A legtöbb ősi kéreganyag azóta már eltűnt, a forró köpeny elnyelte, ezért ezeknek a kőzeteknek a vizsgálata különösen értékes. Bár az utóbbi években a Nuvvuagittuq öv a kutatások szenzációjává vált, a hírnévnek ára van: túl sok mintát vágtak ki belőle, ezért a helyi inuit közösség tavaly úgy döntött, lezárja a területet a kutatók elől a további károk megelőzése érdekében.
Vita a kor meghatározása körül
Maga a Nuvvuagittuq elsősorban vulkáni bazaltból áll, ami azóta számos geológiai változáson ment át. Már 2008-ban is voltak kutatók, akik azt állították, hogy az itt található kőzetek 4,3 milliárd évesek a samárium-146 izotóp neodímium-142-vé történő bomlása alapján. Ezt azonban sokan vitatták, mondván: a kéreg keveredhetett, ami hamis eredményt adhatott.
A friss kutatásban O’Neil csapata olyan megszilárdult magmaerek korát is megmérte, amelyek mintegy késként vágtak át a fő kőzetrétegeken. Ezeken két bomlási folyamatot is vizsgáltak – samárium-146-ból neodímium-142-be, illetve samárium-147-ből neodímium-143-ba –, és mindkettő körülbelül 4,16 milliárd éves értéket adott. Ez jelentősen megerősíti, hogy valóban ilyen ősi a kőzet.
Nincs újabb kutatás – egyelőre
A felfedezés ellenére a tudományos közösség még óvatos: sokan további bizonyítékokat, például más bomló izotópokat szeretnének látni. Egyes geokémikusok szerint a jelenlegi eredmények már igen meggyőzőek, de a végső megerősítésre még várni kell.
Jelenleg azonban újabb mintavételre nem kerülhet sor. A terület kezelője, a Pituvik Landholding Corporation nem ad ki további engedélyeket, mivel az előző mintavételek során jelentős károkat szenvedett a szentnek tartott vidék. O’Neil is egyetért a döntéssel, bármennyire szomorúnak tartja is.
Az azonban biztos: a Nuvvuagittuq zöldkőöv (Nuvvuagittuq Greenstone Belt) továbbra is a Föld egyik legizgalmasabb és legkorábbi történetének élő tanúja marad.
