Az igazságtalan boldogság: miért védi a rendszer a középosztályt?

Az utóbbi években a világ kormányai egyre jobban aggódnak a növekvő egyenlőtlenség, a társadalmi összetartás gyengülése és az intézményekbe vetett bizalom csökkenése miatt. Egy friss kutatás szerint az emberek szubjektív jólléte nemcsak egyéni érzés kérdése: mélyen függ attól is, hogy társadalmukban mekkora a bizonytalanság és milyen a boldogság eloszlása.

Miért omlanak össze a piramisok?

A japán Doshisha Egyetem és a Kansai Egyetem kutatói két mintát különböztetnek meg: ahol sokan néznek felfelé a „boldogságpiramisban” (vagyis csak kevesen vannak az élmezőnyben, a többség lent van), ott a társadalmi kockázat, például gazdasági vagy politikai bizonytalanság hatására gyorsabban csökken az emberek jólléte. Ezek az úgynevezett „gyenge piramistársadalmak”: a többség kiszolgáltatott, és ha nő az instabilitás, ők érzik meg először.

A vastag középosztály védelmet ad

Ezzel szemben a „fordított piramisban”, vagyis vastag középosztályú társadalmakban a lakosság nagy része átlagosan vagy az átlagnál jobban érzi magát; ők sokkal ellenállóbbak a külső sokkokkal szemben. Minél nagyobb és „vastagabb” a középosztály, annál jobban tartja a frontot a társadalom, amikor valami rossz történik. A kutatók 32 ország adatait vizsgálták, és világosan látszott: az erős középosztály nemcsak gazdaságilag, hanem pszichológiailag is védőhálót jelent.

Mit tegyenek a kormányok?

A tanulmány szerint az elkövetkező évtizedben kulcsfontosságú lesz, hogy az államok figyeljék a jóllét eloszlását, támogassák az erős középosztályt, és olyan intézményeket hozzanak létre, amelyek csökkentik az instabilitás hatását. Az egyenlőtlenség és a társadalmi kockázat kéz a kézben járnak. Azok járnak jól, akiknek nemcsak pénzük van, hanem egy biztonságos, igazságos társadalomban is élhetnek.

2025, adrienne, phys.org alapján