Japán megtöri a tabu munkakultúrát: Tokió 4 napos munkahétet vezet be
Áprilistól a tokiói önkormányzat, Japán egyik legnagyobb munkáltatója, új “gyermekgondozási részleges szabadság” politikát vezet be, amely lehetővé teszi egyes alkalmazottak számára, hogy naponta két órával kevesebbet dolgozzanak. A cél, hogy segítsék a szülőket a gyermeknevelés és a munka közötti egyensúly megteremtésében, mondta Yuriko Koike, Tokió kormányzója. “Továbbra is rugalmasan felülvizsgáljuk a munkastílusokat, hogy a nőknek ne kelljen feláldozniuk karrierjüket olyan életesemények miatt, mint a gyermekszülés vagy gyermeknevelés”, mondta Koike egy beszédében a tokiói közgyűlés rendes ülésszakán.
A négynapos munkahétre való áttérés segíthet megoldani japán nehéz munkahelyi kultúrájának alapvető problémáit, amelyek különösen a dolgozó nőket sùjtják. A férfiak és nők közötti különbség a házimunka terén jelentős: a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a japán nők ötször több fizetetlen munkát végeznek, mint a férfiak, beleértve a gyermekgondozást és az idősgondozást is. Azoknak a nőknek több mint fele, akiknek kevesebb gyermekük van, mint amennyit szerettek volna, azt mondta, hogy a több gyermekkel járó megnövekedett házimunka miatt döntöttek így. Egyes esetekben a négynapos munkahét bevezetése javította a házimunka egyenlőségét. A férfiak arról számoltak be, hogy 22%-kal több időt töltenek gyermekgondozással és 23%-kal többet házimunkával egy hat országra kiterjedő, a négynapos munkahetet propagáló 4 Day Week Global által végzett kísérlet során.
Társadalmi fordulat a láthatáron
Jelentős társadalmi változásra lenne szükség ahhoz, hogy a négynapos munkahét szélesebb körben elterjedjen, de évek kísérletei bizonyították, hogy a heti egy nappal kevesebb munka javítja az alkalmazottak termelékenységét és jólétét – mondta Peter Miscovich, a JLL ingatlanszolgáltató vállalat globális jövőbeli munka vezetője. “Ennek előnyei közé tartozik a kevesebb stressz, kevesebb kiégés, jobb pihenés, jobb alvás, alacsonyabb költségek az alkalmazottak számára, magasabb szintű koncentráció a munkaidő alatt, és egyes esetekben nagyobb elkötelezettség a szervezet iránt.”
🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...
A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...
Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...
Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...
🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...
🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...
🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...
🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...
💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...