Kevesen gondolnák, hogy a tengerekben élő zsinórférgek igazi matuzsálemek lehetnek. Az amerikai William & Mary Egyetem tengerbiológus oktatója, Jon Allen évek óta minden tanévet azzal kezd, hogy óvatosan kiválogatja a ragadozó tengeri csillagokat és anemónákat az akváriumból, majd előkeresi a közel egy méter hosszú zsinórférget, akit egyszerűen csak A Legidősebb Baseodiscus (Baseodiscus the Eldest) néven emlegetnek.
Tengeri matuzsálem: új rekord született
Amikor az emberek férgekre gondolnak, általában az eső után előbújó földigiliszták jutnak eszükbe. A zsinórféreg (Baseodiscus) azonban egy távoli evolúciós ághoz tartozik, amely jellemzően a tengerfenéken vagy sziklás partokon él. Világszerte mintegy 1300 faj ismert, ezek legtöbbje néhány milliméter széles, de némelyik akár 55 méter hosszúra is megnőhet – ez duplája egy kék bálna hosszának. Ők a tengeri ökoszisztéma csúcsragadozói.
A Legidősebb Baseodiscus – vagy röviden B – valamikor 1996 és 1998 között került fogságba. Eredetileg az Észak-Karolinai Egyetem, Chapel Hill (University of North Carolina at Chapel Hill) tartotta egy tengeri akváriumban, majd Jon Allenhez került, miután az eredeti épületet felújították. Amikor Allen először mutatta be B-t 2023-ban az egyetemi óráján, Chloe Goodsell épp az akvárium gondozója volt, ám a féreg létezéséről sem tudott – amíg meg nem látta.
Meddig élhet egy ragadozó féreg?
Goodsell kíváncsisága vezetett oda, hogy Allen-nel együtt tudományos cikket publikáltak a Journal of Experimental Zoology-ban: a féreg legalább 27 éves, ami új világrekord. Az előző csúcstartó mindössze három évig élt. A részletek ismeretében más fényt kap a történet: egy ilyen hosszú életű ragadozó alapjaiban írhatja át a faj életciklusáról alkotott elképzeléseket.
A felső életkori határa sem ismert, Allen szerint akár 100–200 évnél is tovább élhetnek ezek a tengeri ragadozók, különösen, mivel B sosem kapott különleges gondozást vagy táplálékot. Hasonlóképpen, egyes tengeri csövesférgek akár 300 évig is élnek, egy izlandi kagylónál pedig több mint ötszáz éves példányt találtak már. Senki sem tudja, hogy B meddig bírja még – minden tanévkezdés tartogatja a meglepetést, túlélte-e az újabb évet.
2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján
🌱 Miközben az örök fiatalság titkát egykor a mesés Ifjúság forrásában keresték, a legújabb kutatások szerint a válasz jóval közelebb lehet: a saját bélmikrobáinkban...
⚠️ Nagy vitát kavart az Egyesült Királyság kormányának terve, hogy az MI-cégek – például a Google vagy az OpenAI – szabadon felhasználhassák szerzői joggal védett tartalmakat MI-modellek tanítására...
Erre utal többek között az is, hogy a Samsung Androidos böngészője mostantól nem Internet, hanem egyszerűen csak Browser néven fut a legújabb eszközökön...
Az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei bíróságon támadja meg a Védelmi Minisztérium döntését, miután hivatalosan is értesítették a céget az ellátásilánc‑kockázati besorolásról...
Háromezer évvel ezelőtt Kína belső területein radikális társadalmi változások és drámai népességcsökkenés következett be, amelyet hosszú ideig talány övezett...
Az okostelefonokkal és mindenféle beépített mikrofonnal telített világban egy őszinte beszélgetés szinte lehetetlenné vált – mindenhol ott leselkednek a folyamatosan figyelő eszközök...
😎 Komolyan mondom, hogy ma már a tini fiúk nem egymásnak súgják, mit írjanak a csajoknak, hanem inkább a ChatGPT-hez rohannak, ha üzenetről vagy az első lépésről van szó...
A nagy MI-pánik újra dübörög, de az igazság az, hogy hiába tanulnak a szoftverek kódolni, mémeket gyártani, csetelni, vagy akár jogi esettanulmányok villámgyors összefoglalására, nem hiszem el, de a laptopos melósok többsége most sem lett munkanélküli...
Az ausztrál koalák példája új reményt ad a veszélyeztetett fajoknak. A tudósok genomikai vizsgálatai szerint még a jelentős genetikai szűkületek sem szükségszerűen okoznak végzetes beltenyésztési depressziót, vagyis egy állatfaj nem feltétlenül hal ki a genetikai változatosság csökkenése miatt...
⚡ Fontos kérdés, hogyan lehetne a napenergiát hatékonyabban átalakítani villamos energiává. Nemrégiben a Cambridge-i Egyetem tudósai olyan elképesztően gyors elektronmozgást figyeltek meg, amely teljesen átírhatja a napenergiával kapcsolatos elgondolásokat: az elektronok mindössze 18 femtoszekundum – vagyis kevesebb mint 20 billiárdod másodperc – alatt száguldottak át a napelemekben használt anyagon, egyetlen molekularezgés alatt...
A SeeStar S50 forradalmasítja az asztrofotózást azzal, hogy kompakt méretével és elérhető árával bárki számára lehetővé teszi az univerzum csodáinak megörökítését...
Vadiúj frissítéssel rukkolt elő az X (a régi Twitter, amely már nem akar ránk hallgatni), és mostantól nemcsak az influenszered bugyijába, hanem a tweetjeibe is pénzt kell dobni, hogy lásd, mi a vége!..
👽 A lassított felvételen két acéllemez ütközését láthatjuk, amelyek közé mikrobákat szorítottak – a pusztító ütközést követően ezeknek a parányi élőlényeknek mégis sikerült túlélniük azt, amit a kísérleti berendezés már nem bírt ki...
⚡ Többek között Bill Gates támogatásával a TerraPower évek óta azon dolgozik, hogy megépítse saját Natrium típusú, nátriummal hűtött nukleáris reaktorát az amerikai Wyoming államban, Kemmerer városában...
📸 A Vivo X300 Ultra hamarosan új korszakot nyithat a mobilfotózásban, ugyanis ebbe a telefonba építik be először a Sony vadonatúj, 200 megapixeles LYTIA 901 szenzorát...
🛰 Érdemes megvizsgálni, miért távolodik a legtöbb közeli galaxis a Tejútrendszertől, amikor annak gravitációjának elvileg magához kellene vonzania őket...
🩺 Az Amazon Web Services bejelentette az Amazon Connect Health nevű új platformot, amely mesterséges intelligenciával segíti az egészségügyi szervezeteket a mindennapi adminisztrációs terhek csökkentésében...
A Wikimédia Alapítvány a napokban egy gyorsan terjedő JavaScript-féreggel nézett szembe, amely felhasználói szkripteket módosított és vandalizmust okozott a Meta-Wiki oldalain...