A képernyő az új első benyomás
A személyes kontaktus hiányában ma már szinte minden első benyomás online születik, így a jó profilkép kulcsfontosságú versenyelőnyt jelenthet. Melanie Fan, a Plush online személyre szabott bevásárlóplatform fejlesztési vezetője szerint egy 15 perces egyetemi fotózás is 72 000 forintba (200 USD) került, amelyhez hozzájött a hosszas válogatás és szerkesztés költsége is. Ezzel szemben az akár öt perc alatt elkészülő MI-portré átveszi a profi stúdiók szerepét: a felhasználó egyszerűen feltölt néhány szelfit, hátteret választ, és hamarosan kész is a komplett képválogatás. Fan szerint miután lecserélte LinkedIn-profilfotóját MI-portréra, három-négyszeresére nőtt a cégek megkereséseinek száma.
Az online jelenlét és az MI robbanása
A pályázók 88 százaléka szerint az igényes digitális megjelenés befolyásolja a kiválasztást – ez az arány egy év alatt 45 százalékkal nőtt. Az MI terjedése az álláspályázatokban mára mindennapossá vált: a HR-esek 90 százaléka bevallottan használ MI-t a kiválasztáshoz, és a jelentkezők 96 százaléka, aki MI-t alkalmazott, visszajelzést is kapott. A Canva MI-vezetője, Danny Wu szerint céljuk, hogy a professzionális megjelenés mindenki számára elérhető legyen, függetlenül attól, hogy ki hol él, és mennyit tud erre költeni. Az MI segítségével nemcsak az arcot, hanem a hátteret, a világítást és a stílust is módosítani lehet – mindezt gyorsan, néhány kattintással.
Viták az autentikusság körül
A feltöltött MI-portrék azonban komoly vitákat generálnak a HR területén. Sokan attól tartanak, hogy a túl szerkesztett vagy túl mesterséges képek hamis, művi érzetet keltenek. Sam DeMase, a ZipRecruiter szakértője szerint bár elfogadják ezeket a képeket, egy rossz MI-generált portré inkább árt, mint használ: a túlsimított, művi megjelenés gyorsan feltűnő, és csalódást kelt. Ugyanakkor maguknak a képeknek a felismerése is egyre nehezebb, hiszen az MI folyamatosan fejlődik; a valós és a generált portré közötti különbség lassan elmosódik.
Chris Bora, a Bora Labs alapítója saját portrékészítő alkalmazást fejlesztett, mert a meglévő szolgáltatások vagy torzították az arcát, vagy túl világos árnyalatot adtak neki, így már nem hasonlított önmagára. Fontos szempont, hogy szerinte az MI ma már megadja azt a profi hatást, amit régen csak a stúdiók tudtak – mindezt pár perc alatt, minimális költséggel.
Az MI-portré ára és dilemmája
A felhasználók között van, aki továbbra sem bízik teljesen az MI-ben: gyakran találkoznak hibás végeredményekkel – extra ujjak, eltorzult nyakláncok és egyéb furcsaságok bukkanhatnak fel, így a bizalmatlanság is érthető. Amber Collins, aki szintén MI-portrét használ, bevallja: szívesebben vállalna igazi fotózást, de az anyagi előnyök mellett nehéz érvelni. Összefoglalásként megállapítható, hogy a legtöbben inkább elfogadják a kompromisszumot, ha az önéletrajzukat és pályázataikat ettől jobbnak ítélik meg a cégek.
Meddig tart a trend?
A LinkedIn ugyan engedélyezi az MI-s képek feltöltését, de kiköti: a képnek mindenképp hasonlítania kell a feltöltőre. Ha valaki túlzásba viszi a retusálást, vagy nem saját magát ábrázolja, a fotót törölhetik. Ez a kérdés generációs is: a Z generáció és a fiatalabbak körében a legnépszerűbb az MI-portré, miközben a HR-esek 66 százaléka már MI-t használ az álláshirdetések megfogalmazásához, és 44 százalékuk MI-vel nézi át a jelentkezők önéletrajzait is.
Az MI-fejlesztések így forradalmasítják, mennyire elérhető, sőt, mennyire átalakítható ma az online szakmai arculat – a hitelesség kérdését azonban még sokáig nem kerültük meg.
