Kicsi napsütés, nagy álmok
A massachusettsi startup a virginiai Chesterfield megyében építi az ARC nevű fúziós erőművét, amely a tervek szerint az évtized vége után, valamikor a 2030-as évek elején kezdhet üzemelni 400 MW kapacitással. A Google jelentős összeggel támogatja a fejlesztést, hogy gyorsabban haladjanak, de azt nem árulták el, ez mennyibe kerül. Az ARC tokamak típusú, vagyis olyan toroid, üreges, „fánk” alakú berendezés, amelyben szupravezető mágnesek tartják egyben a rendkívül forró plazmát, míg az végül fúzióval energiát bocsát ki.
A megoldás már az 1950-es évek óta ismert, de eddig még senkinek sem sikerült olyat építenie, ami valóban több energiát termelt volna, mint amennyit felhasznált. A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium fúziós lézeres kísérleteinél ugyan sikerült 3,15 megajoule energiát kinyerni 2,05 megajoule befektetésével, de valójában 322 megajoule kellett a rendszer indításához.
MI, adatközpontok és az energiaéhség
A fúziós energia továbbra is csak ígéret – viszont akkora ígéret, hogy a világ legnagyobb technológiai cégei már dollármilliárdokat invesztálnak bele. A Google már 2021-ben 650 milliárd forintot adott a CFS-nek, és a Microsoft is hasonló irányba indult a Helion nevű céggel: 50 MW-os fúziós erőművet terveznek egyik washingtoni adatközpontjuk mellé. Ez a technológia gyors elektromágneses mezőkkel gyorsítja az üzemanyagként használt hidrogén-deutérium és hélium-3 plazmát 100 millió fok fölé, majd két plazmabuborék ütköztetésével, indukcióval próbálnak energiát kinyerni. Hatalmas célok, de eddig ők sem termeltek több áramot, mint amennyit befektettek – de mindenki hisz benne, hogy idén áttörést érnek el.
Fúzió mellett más alternatívák
A nagyvállalatok nem bízzák a jövőjüket kizárólag a fúziós álmokra. A Google és a Microsoft egyszerre több más energiaforrást is fejleszt: nap-, szél- és klasszikus atomenergiába is beruháznak. A Microsoft például a Constellation Energy-vel helyezi újra üzembe a legendás Three Mile Island 1-es reaktorát, míg a Google a Kairos Power kis moduláris reaktoraira számít hosszabb távon – csakhogy ezekből még egy sem működik, az első üzem legkorábban 2030-ra készülhet el, a tömegtermelés pedig talán 2035 után jöhet.
Közeljövő: maradnak a régi áramforrások, jön a geotermikus energia
A sürgető MI- és felhőalapú szolgáltatások miatt a Google már most alternatív energiaforrásokat próbál a működő adatközpontokhoz igazítani – például Nevadában egy kísérleti, 3,5 MW-os geotermikus erőművet kötöttek be, amit 115 MW-ig szeretnének bővíteni a térségben található létesítményeik ellátására. A nagy áttörésre ugyan még várni kell, de egyre több cég gyakorlatilag bármilyen egzotikus energiamegoldásra lecsap, ha az csökkentheti a karbonlábnyomát.
