Az MI nem ment fel mindentől
A vállalat érveléséhez még professzort is behívott, aki szerint a Google a progresszív tájékoztatás elvét követte, vagyis először csak a legfontosabb információkat osztotta meg a felhasználókkal, később pedig tárta fel a részleteket. Donna Hoffman, a George Washington Egyetem tanára hangsúlyozta: mindez jó felhasználói felület, amely megóvja a felhasználókat a kognitív túlterheléstől. Ugyanakkor szakértők szerint óriási ellentmondás van a Google menedzsmentje által képviselt elvek és a tényleges gyakorlat között. Maga a kezelőfelület egy bonyolult labirintus: a felhasználói beállításokat keresgélni kell ahhoz, hogy valaki valóban minden lehetséges adatszivárgást letilthasson.
Miért éppen most üt vissza a „privacy first” marketing?
A belső céges levelezések is arra utalnak, hogy maguk a Google dolgozói is kételkednek abban, hogy megfelelő tájékoztatást adtak volna a felhasználóknak az adatvédelemről. Bár a problémát nem csak a Google okozza – például az iPhone-felhasználóknak sem kínálnak valódi elutasítási lehetőséget az adatkövetés leállítására –, a mostani per sorsa komoly precedenst teremthet. Ha a Google elbukja a pert, akár 11 400 milliárd forintot (29 milliárd dollárt) is ki kell fizetnie kártérítésként, ugyanis az érintett 173 millió ügyfél adatait havi 1100 forintra (3 dollár) értékelik.
Van kiút az adatdzsungelből?
Fontos, hogy a digitális cégek egyre több oldalról férnek hozzá az életünkhöz – miközben a tájékoztatás egyre kuszább és átláthatatlanabb. Ez alapján úgy tűnik, önmagában egyetlen per sem tudja teljesen visszaadni a felhasználók adatvédelmi jogait, miközben a technológiai multik minden eddiginél szorosabbra fűzik digitális ellenőrzésünk hálóját.
