Egy régi matematikai módszer új lendületet adhat a kvantumszámítógépeknek

Egy régi matematikai módszer új lendületet adhat a kvantumszámítógépeknek
Miközben a kvantumszámítógépek fejlődése régóta technológiai forradalmat ígér, az előrelépés legnagyobb akadályát továbbra is a kvantumbitek, vagyis a qubitek instabilitása jelenti. Ezek az egységek a legkisebb környezeti zajra is érzékenyek, így a kvantumszámítógépek jelenleg nem tudják kiaknázni a bennük rejlő óriási lehetőségeket.

Topológiai qubitek: a lehetséges megoldás

Aaron Lauda, a University of Southern California matematikusa és csapata egy eddig alig kutatott matematikai területre alapozott újszerű megközelítést dolgozott ki. Az úgynevezett topológiai qubitek ötletére építettek, amelyekben az információt nem egyetlen részecske, hanem több részecske speciális elrendezése tárolja. Ez sokkal robusztusabbá teszi őket a hagyományos, egyedülálló qubitekkel szemben.

A topológiai qubitek működésének megértéséhez érdemes a copfokat elképzelni: a copfok száma és típusa egy globális tulajdonság, amely nem változik akkor sem, ha valaki megrázza a fejét, szemben a hajszálak egyedi elhelyezkedésével. A qubitek esetében az ilyen, globális tulajdonságokon alapuló információtárolás védettebbé teszi őket a hibákkal szemben.

Anyonszálak és fonás: a kvantumlogika új alapjai

A topológiai kvantumszámítógépek alapja egy különleges kvázirészecske, az anyon, amely csak kétdimenziós kvantumrendszerekben létezhet. Ezek a részecskék csoportos viselkedésükből eredően teljesen eltérő szabályok szerint működnek, mint a klasszikus fizikai részecskék. Az anyonok úgy alakíthatók, mint fonatok szálai: amikor őket összecserélik (fonják), a rendszer állapota megváltozik, és az elvégzett műveletek sorrendje határozza meg a rendszer végállapotát.

Ez a fonási folyamat kvantumlogikai kapuként szolgál – hasonlóan ahhoz, ahogyan a hagyományos számítógépekben a logikai kapuk a bitekkel hajtanak végre műveleteket. Kiemelendő, hogy az ilyen fonási alapú kvantumlogikával lehetővé válik a kvantuminformáció globális, hibatűrő manipulálása.

Az Ising-anyonok korlátai és a neglecton forradalma

Elméletileg többféle anyon létezik, de a legígéretesebbnek az Ising-anyonok számítanak, amelyek jelenleg a kvantumszámítógépes kísérletek főszereplői. Ezek az anyonok azonban önmagukban nem elegendőek a teljes univerzalitáshoz, vagyis nem képesek minden kvantumszámítást elvégezni.

A kutatók ezt eddig általában úgy hidalták át, hogy egy speciális, nem topológiai védettségű Ising-állapotot alkalmaztak, de ez visszavetette a rendszer hibatűrő előnyeit is.

Lauda és csapata most egy teljesen új, neglecton nevű anyon bevezetésével alkotnak történelmet. A neglecton egy eddig figyelmen kívül hagyott, úgynevezett nem szemi-szimple topológiai kvantumtér-elméleti keretből származik. A matematikai elméletben ezek a komponensek sokáig értelmetlen, fizikai nonszensz eredményekhez vezettek – például olyan valószínűségekhez, amelyek meghaladják az egységet, vagy akár negatívak is lehetnek. Ugyanakkor Laudaék megtalálták a módját, hogyan értelmezhetők ezek mégis konzisztensen, így egy új kvantumfizikai lehetőséget fedeztek fel.

A neglecton szerepe az, hogy mozdulatlan marad, miközben a többi anyon körbefonja. Ez az elrendezés egy teljesen új kvantumkaput hoz létre, amely – a korábbi analógiához visszatérve – olyan, mintha a számológép hibás gombjai mellé bekerülne a plusz és a mínusz egy gombja is: most már bármelyik szám előállítható.


Elméletből kísérletbe: a következő mérföldkő

Kihívást jelent, hogy a neglecton jelenleg még csak elméleti részecske, a természetben való megjelenésének körülményei ismeretlenek. Ugyanakkor nem példátlan, hogy elméleti jóslatokból valós felfedezések születnek; hasonló volt a mezonok esete is, amelyeket a szimmetriákból matematikailag már jóval felfedezésük előtt jeleztek. Lauda optimista, hogy a jelenlegi Ising-rendszerű kísérletekben egyszer csak előbukkanhatnak ezek a neglectonok is.

A szakmabeliek is komoly áttörésként tekintenek a publikált eredményekre, és izgatottan várják, hogy a neglecton gyakorlati megvalósítása mikor válik lehetővé. Egyesek szerint akár az Ising-rendszerek és környezetük közötti, egyelőre nem vizsgált kölcsönhatásokból is létrejöhet ez az újfajta anyon – talán csak néhány apró kísérleti trükk hiányzik a sikerhez.

Új távlatok a kvantumelmélet megértésében

Összességében elmondható, hogy a neglecton és a hozzá tartozó nem szemi-szimple matematikai keretrendszer nemcsak a kvantumszámítógépek univerzalitását hozhatja el, hanem új távlatokat is nyithat a kvantumelmélet alaposabb megértése előtt. Az eddig elfeledettnek hitt matematikai ötletek fényében lehetséges, hogy a kutatók még számos meglepetést tartogatnak a kvantumtechnológia jövőjét illetően.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te mit gondolsz, veszélyes lehet új elméleti részecskéket bevezetni, ha még nem bizonyították őket kísérletben?
  • Ha a te kezedben lenne a döntés, kipróbálnád a neglectont a gyakorlatban, vagy inkább tovább vizsgálnád elméletben?



Legfrissebb posztok

A dinoszauruszevő óriáskrokodil, akit egy egyiptomi istenről neveztek el

MA 12:01

A dinoszauruszevő óriáskrokodil, akit egy egyiptomi istenről neveztek el

🚧 Egy 70 millió éves, dinoszauruszokra vadászó óriáskrokodil maradványait fedezték fel Argentína déli részén, Patagóniában. A Kostensuchus atrox névre keresztelt, 3,5 méter hosszú és 250 kilós ragadozó a kréta...

Az orosz hírszerzés elavult Cisco-hibával szipkáz adatokat

MA 11:51

Az orosz hírszerzés elavult Cisco-hibával szipkáz adatokat

💡 Az FBI és biztonsági kutatók szerint az orosz hírszerzés egy hét éve ismert, de még mindig nem javított Cisco biztonsági hibát használ ki, hogy amerikai kritikus infrastruktúrák hálózataiban...

Lehet az MI a hiphop új aranykora?

MA 11:25

Lehet az MI a hiphop új aranykora?

🤩 A Black Eyed Peas alapítója, will.i.am nem tart az MI-től, sőt, a zeneipar új forradalmát látja benne. A kilencszeres Grammy-díjas énekes több mint 130 dalt szerzett, és folyamatosan...

Az antarktiszi élővilág megmentése nem tűr halasztást

MA 11:01

Az antarktiszi élővilág megmentése nem tűr halasztást

Az Antarktisz élővilágát még mindig csak felületesen ismerjük, pedig az ott élő egyedi fajok és ökoszisztémák megőrzése világszinten is elengedhetetlen. A klímaváltozás és az emberi tevékenység egyre inkább...

Az MI-s böngészők átverhetők – vigyázz a netbankoddal!

MA 10:53

Az MI-s böngészők átverhetők – vigyázz a netbankoddal!

A legújabb MI-alapú böngészők, mint például a Perplexity Comet, önállóan képesek böngészni, vásárolni, e-mailezni, jegyet foglalni vagy akár online ügyeket intézni. Bár egyelőre főleg techfanatikusok használják ezeket a...

Egy új hurrikánskála segíthet megmenteni életeket

MA 10:40

Egy új hurrikánskála segíthet megmenteni életeket

🌀 A jelenlegi Saffir–Simpson-féle hurrikánskála (SSHWS) kizárólag a szélsebesség alapján sorolja be a viharokat, figyelmen kívül hagyva a legsúlyosabb halált okozó tényezőket: a viharhullámot, vagyis a part menti megemelkedett...

Az MI tanároktól tanul furcsa szokásokat – még a baglyokat is imádja

MA 10:14

Az MI tanároktól tanul furcsa szokásokat – még a baglyokat is imádja

🧙 Az MI rendszerek sokkal többet vesznek át egymástól, mint pusztán a feladatmegoldási képességeket. Kiderült, hogy a tanuló MI-k, amikor példák alapján tanulnak egy tanár MI-től, egészen váratlan vonásokat...

Az óriás SSD-k érkeznek: 512 TB kapacitás, brutális sebesség

MA 10:01

Az óriás SSD-k érkeznek: 512 TB kapacitás, brutális sebesség

A dél-koreai FADU hatalmas áttörést jelentett be: két világelső felhőszolgáltatóval kötött szerződést, hogy a következő generációs SSD-vezérlőiket szállítsa, és egy harmadik céggel is közel a megállapodás. A Meta...

Meglepő kapcsolat az Alzheimer és a nők omega-3-hiánya között

MA 09:53

Meglepő kapcsolat az Alzheimer és a nők omega-3-hiánya között

👀 Új kutatások szerint a nők szervezetében drámaian alacsony szintre süllyed az omega-3 zsírsavak mennyisége Alzheimer-kór esetén, míg a férfiaknál ez a jelenség nem figyelhető meg. Ez az eltérés...