Fiatal csillag és a születő óriás
A WISPIT 2b névre keresztelt égitest körülbelül 5 millió éves, vagyis csillagászati értelemben szinte még csecsemőkorát éli. Mérete nagyjából megegyezhet a Jupiterével, és valószínű, hogy szintén gázóriásról van szó. A bolygó formálódását egy olyan fiatal csillag körül sikerült megfigyelni, amely a Napunkhoz hasonló, csak annak ősibb, korai változata.
A nemzetközi csapat az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Atacama-sivatagban található Very Large Telescope (Nagyon Nagy Távcső) műszerével dolgozott, hogy a WISPIT 2b-t a lehető legrészletesebben megörökítsék. Ehhez rövid, mindössze néhány perces felvételeket készítettek, és már ezek alapján is azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a csillag körül egy szokatlanul szépséges, többrétegű porgyűrű húzódik.
A bolygó és a porgyűrűk kapcsolata
A kutatók kitartó utómunkával kiderítették, hogy a porgyűrűk között valóban egy bolygó rejtőzik a rendszerben. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez az első olyan eset, amikor egyértelműen sikerült bolygót azonosítani többrétegű korongban. Ez ideális terepet biztosít annak kutatásához, hogyan hatnak kölcsön egymásra a formálódó bolygók és a körülöttük lévő por- és gázkorongok.
Az objektum az infravörös tartományban világít – mintha csak éjjellátóval néznénk –, hiszen fiatal korából adódóan még jelentős saját hőt bocsát ki. Még izgalmasabb, hogy nem csupán ebben a tartományban, hanem az Arizonai Egyetem speciális műszere segítségével látható fényben is sikerült megfigyelni: az adott hullámhosszon mért fényessége azt mutatja, hogy a bolygó intenzíven vonzza magához a gázokat, vagyis éppen kialakuló légkörét építi.
Gigantikus por- és gázkorong
A por- és gázgyűrű, amelyben a WISPIT 2b kialakul, mintegy 380 csillagászati egység sugarú – vagyis a Nap–Föld távolság 380-szorosa, ami nagyjából 56 milliárd km-nek felel meg. Ezek a masszív, anyagban gazdag gyűrűk a bolygószületés bölcsői, és többrétegű szerkezetüket sokan a bennük születő exobolygók jelenlétével magyarázzák.
A felfedezés egy öt évre kiterjedő kutatási program keretében történt, amelynek célja annak vizsgálata volt, hogy fiatalabb vagy idősebb csillagok körül gyakoribbak-e a nagy pályán keringő gázóriások. Mindezek ellenére a kutatók éppen ezzel a projekttel váratlanul bukkantak rá a WISPIT 2b-re.
Mozgalmas kutatóélet, inspiráló felfedezés
A kutatásban több fiatal tehetség is részt vett: az eredményekben Richelle van Capelleveen vezető PhD-hallgató, valamint Chloe Lawlor, Jake Byrne és Dan McLachlan posztgraduális hallgatók is fontos szerepet játszottak. Sőt, más egyetemek – például az Arizonai Egyetem – csapatai is hozzájárultak a sikerhez; részben a Galway-i és Leideni egyetemi csapatok felismeréseinek köszönhetően indítottak célzott megfigyeléseket.
A csapat tagjai egyetértenek abban, hogy nem mindennapi szerencse és inspiráció részesei lehettek: a WISPIT 2b felfedezése hosszú időre etalonná válhat, amellyel a jövőben más bolygórendszereket is össze fogunk hasonlítani. Mindezek tükrében a rendszer minden bizonnyal kulcsfontosságú adalékkal szolgál majd annak megértéséhez, hogy galaxisunk több ezer exobolygója miért mutat olyan sokféle megjelenést, és miért tűnik annyira másnak, mint a Naprendszerünk.
