Az első lépések: káoszból rend
Az USB fejlesztése az 1990-es évek közepén gyorsult fel, főként azzal a céllal, hogy egységesítse a személyi számítógépek és a különféle eszközök (például monitorok, tárolók) közötti kapcsolatot. 1996 januárjában jelent meg az USB 1.0, ami 1,5 Mbps alapsebességet, illetve 12 Mbps csúcssebességet kínált – mai szemmel kissé szerény, de jelentős előrelépés volt a rendezetlen portkavalkádhoz képest. Az USB megalkotását több óriáscég közös munkája eredményezte, például az Intel és az IBM is szerepet játszottak benne.
Gyors fejlődés, új mérföldkövek
Az USB 1.1-es szabvány 1998-ban jelent meg, és a Microsoft támogatásának köszönhetően vált igazán sikeressé. Ekkor terjedtek el széles körben a B típusú csatlakozók a perifériáknál. A 2000-ben bemutatott USB 2.0 mérföldkő volt: 480 Mbps átviteli sebességgel forradalmasította az iparágat.
A folyamatos fejlesztések közül az USB 3.0 hozta a következő nagy ugrást – SuperSpeed protokollt, akár 5 Gbps sebességet, valamint visszafelé kompatibilitást. Az USB4, amelynek specifikációját 2019 augusztusában adták ki, a Thunderbolt 3-ra épül, és 40 Gbps sebességet nyújt, miközben kompatibilis a régebbi szabványokkal is.
USB-C: a modern szabvány diadala
Az elmúlt évek legnagyobb dobása egyértelműen az USB‑C lett, amely leváltotta a régi A típusú és B típusú csatlakozókat. Az USB‑C gyorsabb adatátvitelt, univerzálisabb használatot és egyszerűbb kábelkezelést hozott, így a legtöbb gyártó már ehhez igazította termékeit. Végre eljött az idő, hogy ne kelljen egy egész kábelkészlettel nekivágnunk a napnak.
