Az űrutazás átformálja az agyadat

Mi történik az aggyal az űrben?

A Földön a gravitáció lefelé húzza a testnedveket és az agyat. Az űrben viszont ez a hatás megszűnik, így a testnedvek a fejbe áramlanak, és felborul a normális egyensúly az agy, az agy-gerincvelői folyadék és a környező szövetek között. Ilyenkor az agy szó szerint lebeg a koponyán belül. Korábbi kutatások igazolták, hogy az űrutazás után az agy magasabbra kerül a koponyában, de ezek csak átlagolt adatokat elemeztek, így fontos részletek elveszhettek.

Részletes vizsgálatok

Huszonhat űrhajós agyát vizsgálták meg, akik néhány héttől egy évig tartózkodtak az űrben. A vizsgálatokban több mint 100 agyi terület elmozdulását követték nyomon. Általános mintázat volt, hogy az agy felfelé és hátrafelé mozdult; minél hosszabb volt a küldetés, annál inkább. A mozgás aprónak tűnhet (akár 2 mm is lehet), de a szűk koponyaűrben ennek is nagy a jelentősége. A mozgással és érzékeléssel kapcsolatos agyi területek mutatták a legnagyobb eltolódást.

Visszatérés a Földre és kilátások

Az agy elmozdulásainak többsége fél évvel a visszatérés után normalizálódott, de különösen a hátrafelé tolódás maradt fenn hosszabban. Ezért vannak olyan elváltozások, amelyek tartósabbnak tűnnek a gravitáció újbóli hatása ellenére is. Bár a kutatók összefüggést találtak az agy bizonyos területeinek elmozdulása és az egyensúlyváltozás között, sem fejfájás, sem komolyabb tünet nem jelentkezett az űrhajósoknál.

Az űrutazás jövője

Az agy viselkedésének pontos ismerete segíthet biztonságosabb űrmissziókat tervezni, hiszen a hosszú távú küldetések új kihívásokat jelentenek az emberi test számára. Bár a felfedezett elmozdulások önmagukban nem veszélyesek, alapvetők a kockázatok becsléséhez és hatékony megelőző intézkedések kidolgozásához is.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján