Katonai rakétáktól az űrbiztonságig
Bruno három évtizednyi tapasztalattal vág bele az új feladatkörbe: az ULA-nál kormányzati műholdak százainak indításában játszott kulcsszerepet, korábban pedig a Lockheed Martinnál dolgozott, ahol többek között a Légierő ICBM-jeinek visszatérő rendszerein, a haditengerészet Trident II D5 rakétáján, valamint a THAAD rakétavédelmi rendszerben vállalt vezető szerepet.
Az ULA élén több mint tíz évig állt: ő irányította az átállást az Atlas és Delta sorozatról a Vulcan rakétára, amelynek első fokozatát a Blue Origin BE-4 hajtóművei hajtják. Maga a Vulcan 2024 januárjában repült először, majd két tanúsító repülést követően az Egyesült Államok Űrhaderőjének különösen értékes, biztonságkritikus hasznos terheinek indítására is engedélyt kapott. Az első ilyen rakomány – az USSF-106 – 2025. augusztus 12-én indult Cape Canaveralról.
Új lendület a Blue Originben
Bruno szerint az ULA-nál 2017-ben kezdődött küldetése a cég megmentéséről, majd a Vulcan piacra viteléről szólt – most azonban új korszak kezdődik. A Blue Origin egyike annak a három amerikai cégnek (a SpaceX és az ULA mellett), amely részt vehet a legérzékenyebb katonai rakományok indításában – ez több száz milliárd forintos megrendelésekhez vezethet. A New Glenn nehézrakéta 2025-ben sikeresen teljesítette első két repülését, ráadásul az egyik gyorsítórakétát vissza is hozták a „Jacklyn” nevű hajó fedélzetére.
A Blue Originnek most legalább négy sikeres New Glenn-indítást kell teljesítenie, mielőtt az amerikai kormány végleges minősítést adna. Bruno révén még nagyobb hangsúlyt kaphatnak az állami megrendelések, újabb fejezetet nyitva az űrverseny és a nemzetbiztonság összefonódó világában.
