Ritka csillagközi látogatók
Ez az üstökös lehet mindössze a harmadik ismert csillagközi objektum. Az első a 2I/Borisov üstökös volt 2019-ben, a második az ‘Oumuamua (“A hírnök” hawaiiul, ‘Oumuamua), 2017-ben, amelynél elméletben még idegen mesterséges intelligenciával működő űrszondát is felvetettek, mielőtt klasszikus eredete bizonyossá vált. Bár régóta sejthető, hogy ilyen vándorok rendszeresen átszáguldanak a Naprendszeren, a legtöbbjük észrevétlen marad.
Földünk biztonságban van, de közel kerülünk
Az űrvándor először október 3-án közelíti meg a Marsot, majd október 23-án éri el pályájának napközeli pontját: ekkor a Naptól való távolsága alig kétszerese lesz a Föld–Nap-távolságnak. Decemberben halad el legközelebb a Földhöz, de nem jelent veszélyt bolygónkra, mivel abban az időpontban éppen a Nap túlsó oldalán leszünk.
Új lehetőségek a kutatásban
Mivel most korszerűbb módszerek állnak a csillagászok rendelkezésére, a kutatók folyamatosan figyelik és elemzik az üstökös pontos méretét, alakját és eredetét. A világ legerősebb optikai távcsöve, a Vera C. Rubin Obszervatórium (Vera C. Rubin Observatory) valószínűleg már teljes kapacitással üzemel az objektum földközeli áthaladása idején. Az sem kizárt, hogy a NASA Mars-járóit is bevetik a közeli fényképezéshez. Egy harvardi kutató még azt is felvetette, hogy új elemzések alapján akár mesterséges hajtóműnyomokat, vagyis ember (vagy mesterséges intelligencia) alkotta eredetre utaló jeleket is kereshetnénk a 3I/ATLAS esetében.
A következő hónapokban újabb adatok várhatók, ahogy az objektum áthalad a Naprendszer belső részén, lehetővé téve, hogy tovább bővítsük tudásunkat ezekről a titokzatos csillagközi vándorokról.
