Szokatlan közelség és éghajlat
A TOI-561 b alig 11 óra alatt kerüli meg saját, a Napunknál valamivel kisebb és hűvösebb csillagát. Az óriási közelség miatt körülbelül 2,5 millió kilométerre (ez a Merkúr–Nap távolságának mintegy negyvened része) kering, így az egyik oldala mindig a csillag felé néz, vagyis árapályzárban van. Ilyen bolygó esetében állandó nappal uralkodik az egyik, örök éjszaka a másik féltekén.
Megmagyarázhatatlan légkör
E különös konfiguráció miatt az elmúlt évmilliárdok sugárzása minden légkört szinte teljesen eltüntethetett volna, mégis a TOI-561 b-n a vártnál vastagabb, illékony vegyületekben dús atmoszférát találtak. Ez meglepte a kutatókat, hiszen azt gondolták, ennyi idő alatt ez a réteg már rég eltűnt volna. Noha hasonló bolygóknál ritkaságszámba megy még a vékony légkör is, itt ráadásul sűrűt is találtak.
A JWST műszereinek mérései szerint a felszín napos oldalán a hőmérséklet mindössze 1800°C (3200°F), miközben a csillaghoz való közelsége, valamint a várhatóan kopár, sziklás felszín miatt ennek legalább 2700°C-nak (4900°F) kellene lennie. Valószínűsíthető, hogy az atmoszféra ezen felül az erős szelek és a vízgőz jelenléte révén is hozzájárul a hőmérséklet mérsékléséhez, sőt, a felhők – amelyek akár a Földhöz hasonló szilikátokat is tartalmazhatnak – visszaverik a csillag fényét.
Láthatatlan összetevők, új kérdések
A vizsgálatok alapján világossá vált, hogy a bolygó csak akkor maradhatott ilyen „hűvös”, ha igazán sűrű, illékony vegyületekben gazdag légkör borítja. Ez sejteti, hogy a galaxis „vastag korongjában”, ahol az égitest született, egészen más kémiai környezet uralkodott, mint itt a Naprendszerben. Emellett az is valószínű, hogy a TOI-561 b anyacsillaga sokkal öregebb, és vasban szegényebb a mi Napunknál.
Újabb lépés az élet feltételeinek kutatásában
A James Webb egyik fő missziója az exobolygók atmoszféráinak felderítése, hiszen a légkör jelenléte kulcsfontosságú lehet az élet kialakulásához. Noha a TOI-561 b forró felszíne valószínűleg minden földi életformának végzetes lenne, a mostani felfedezés segítséget nyújt a tudósoknak abban, hogy jobban megértsék a bolygókeletkezési folyamatokat és azokat a körülményeket, amelyek között a légkör akár extrém viszonyok között is fennmaradhat.
