Határ a bolygó és a csillag között
A Cha 1107-7626 nevű objektum mintegy 620 fényévnyire található a Kaméleon csillagképben, tömege pedig nagyjából ötször-tízszer akkora, mint a Jupiteré. Mindössze egy-két millió éves, vagyis rendkívül fiatal. Anyagát egy körülötte örvénylő korongból szippantja be – ezt nevezik akkréciónak. Azonban idén augusztusban a Cha 1107-7626 rekordsebességre kapcsolt, az anyagbefogás üteme nyolcszorosára nőtt – ilyen „falást” még soha nem észleltek bolygótömegű objektumnál.
Bolygó, amely csillagként viselkedik
Miközben megvizsgálták, hogyan változik a kibocsátott fény a nagy akkréció közben, kiderült, hogy mágneses aktivitás is szerepet játszik abban, ahogy az anyag a bolygó felé áramlik. Ilyet eddig kizárólag csillagoknál figyeltek meg. Ráadásul vízgőzt is kimutattak a korongban, méghozzá csak az akkréció idején – ilyen kémiai változásokat formálódó bolygónál sem láttak még.
Miért nem lesz belőle csillag?
A Cha 1107-7626 végül „csak” egy óriásbolygó marad, hiszen nem elég nagy ahhoz, hogy fúziós reakciók induljanak be a magjában – így, ahogy öregszik, biztosan hűlni is fog. Felfedezése viszont komoly kérdéseket vet fel arról, mennyire éles a határvonal a születő csillagok és bolygók között. Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory) távcsöve és a James Webb űrtávcső (James Webb Space Telescope) közös adatai segítettek felfedni ezt a tanulságos űrbéli lakomát.
