Soha nem látott mennyiségű adat
A Rubin Obszervatórium mérföldkőnek számító első évében több adatot fog gyűjteni, mint az összes többi létező optikai obszervatórium együttvéve. Ezeket az adatokat szabadon elérhetővé teszik a kutatók számára azzal a céllal, hogy új felfedezések születhessenek, például eddig ismeretlen aszteroidák helyének meghatározásában vagy a sötét anyag és sötét energia – az univerzum legrejtélyesebb, legkevésbé ismert összetevői – természetének feltárásában. Az obszervatórium minden éjjel nagyfelbontású képeket készít az égboltról, harminc másodpercenként új felvétellel, így minden éjszaka mintegy 20 terabájtnyi adatot halmoz fel.
Kozmikus időkép
Teljes üzembe helyezése után a Rubin Obszervatórium minden lehetséges égi mozgást követni fog az éjszakai égbolton, éjszakánként körülbelül ezret lefotózva, és néhány naponta feltérképezi a déli égboltot. Ezekből a felvételekből egy rendkívül részletes time-lapse „univerzumfilmet” (universe movie) készítenek, amely megmutatja az aszteroidák, üstökösök, csillagok, galaxisok és akár eddig ismeretlen kozmikus jelenségek mozgását is.
Az első megfigyelések során a Rubin már több mint 2000 eddig ismeretlen aszteroida pozícióját határozta meg. A teljes műveleti idő alatt várhatóan mintegy ötmillió új aszteroidát fedez fel – ez ötszöröse annak, ahány aszteroidát az elmúlt 200 évben felfedeztek. A Rubin-projekt kutatói szerint ezzel új korszak kezdődik a világegyetem feltérképezésében: elindult a kozmikus mozi, a kamera forog, és előttünk tárul fel az univerzum ismeretlen oldala.
