Járványhelyzet: újabb fertőzési hullám söpör végig
Októberben az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma 50 kereskedelmi és háztáji baromfiállományban mutatta ki az influenzavírus jelenlétét, és azóta több mint hárommillió állatot kellett elaltatni. Minnesotában például szeptember óta húsz fertőzött állományt jelentettek, ami különösen aggasztó, és már most borítékolható, hogy az államnak nagyon rossz éve lesz.
Fontos megjegyezni, hogy a tavasz elején azonosított tejhasznú szarvasmarhákat is érinti a vírus. Szemben a baromfival, a tehenek ritkán pusztulnak bele a fertőzésbe, de csökken a tejhozamuk, ami gazdasági kárt okoz. A járvány nyomon követése bonyolult, hiszen sokkal nehezebb pontos adatokat szerezni a fertőzések számáról – főként a széttagolt jelentési rendszer és a kommunikációs zavarok miatt.
Miért éledt fel újra a járvány?
Az őszi idővel érkező újabb hullámok nem lepik meg a szakértőket: a forró nyár gátolta a vírus terjedését, de a hidegebb hónapok kedveznek neki, így az októberben tapasztalt esetszám-növekedés várható volt. Új tényező, hogy ősszel a vándormadarak is délre vonulnak, magukkal hurcolva a vírust, ami tovább növeli a fertőzésveszélyt.
A madárinfluenza így évente ciklikusan jelentkezik: december és március között a legmagasabb a megbetegedések száma, a nyári hónapokban viszont lecseng.
Mi gátolja a védekezést?
Fontos tényező, hogy a szövetségi kormány október 1-je óta részlegesen leállt, ami az állami és szövetségi szervek közötti kommunikációban is fennakadást okoz. Bár a legtöbb védekezési feladatot eddig is állami szinten látták el, a kormányzati szakmai koordináció hiánya rontja az információáramlást, visszafogja a szervezett védekezést. Ez nemcsak a madárinfluenza, hanem más, párhuzamosan zajló állatbetegségek (például afrikai sertéspestis vagy száj- és körömfájás) elleni fellépést is nehezíti.
Baj lehet-e az emberi influenzaszezonnal?
A baromfiállományban terjedő madárinfluenza szinte egybeesik az emberi influenzaszezon kezdetével, így fennáll a veszély, hogy a két vírus – egy-egy emberben – találkozik, genetikai anyagot cserél, és új, agresszívebb vírustípus jelenik meg. Ennek következtében egy eddig ismeretlen, akár járványt kiváltó influenza alakulhat ki, amelyre nincs védettsége a népességnek.
Szerencsére azonban az ilyen kettős fertőzés az emberek körében ritka, mert ahhoz, hogy két vírus ugyanabban a sejtben találkozzon, sok feltételnek kell teljesülnie – de ahogy a két járvány egyszerre erősödik, úgy fokozódik ennek a veszélye is.
Kit fenyeget igazán a madárinfluenza?
A jelenlegi vírustörzs a legtöbb ember számára csak alacsony kockázatot jelent. A 70 ismert emberi eset döntő többsége közvetlen állattal való kontaktus során fertőződött. Korábbi járványoknál sokkal súlyosabb, akár 50 százalékos halálozással is számolni kellett, most azonban ilyen nem tapasztalható.
Sokkal komolyabb most a gazdasági veszély: a baromfi- és tejágazat számára jelentős támogatásra és rugalmasságra lenne szükség. Bár a tej ára eddig ellenállt a hullámzásnak, nincs garancia arra, hogy nem indul el drágulás, vagy nem lesznek ellátási zavarok. Fontos, hogy a fogyasztók máris drágább vagy szűkösebb kínálattal találkozhatnak.
Mit tehetnek az emberek a saját biztonságukért?
Az egyik legfontosabb óvintézkedés, hogy kizárólag pasztőrözött tejterméket fogyasszunk. A fertőzött tehenek tejében ugyanis hatalmas mennyiségű vírus lehet, amely a feldolgozatlan termékekben fertőzőképes marad. Ugyanígy kerülni kell a nyers tej vagy hús háziállatokkal való etetését is.
Kerülendő a vadállatokkal való érintkezés, az elhullott állatokat jelenteni kell a helyi hatóságoknak. Szabadban kísérjük figyelemmel házikedvenceinket, hogy ne kerüljenek kapcsolatba potenciálisan fertőzött állatokkal. Emellett érdemes évente influenzavakcinát kérni, amely csökkenti a veszélyes kombináció kialakulásának esélyét.
Az állatokkal dolgozóknak – különösen baromfitartóknak, farmereknek – ajánlott maszkot, kesztyűt és csak a farmon hordott ruhát viselniük, hogy minimálisra csökkentsék a kockázatot. Van szándék a védőfelszerelések fejlesztésére, mert a laboratóriumi védőruhákat a napi farmgyakorlatban sokszor nem lehet használni.
Merre tart a járvány, miben változhat?
Fontos kérdés, hogy az idei évben miként változik a vírus – szakértők már több új altípust (például H5N2) is azonosítottak, valamint olyan H5N1 altípusokat, amelyek genetikai mintázata eltér a korábban ismertektől. Ez megváltoztathatja a viselkedését és terjedésének módját.
A gazdálkodók joggal érzik magukat kiszolgáltatottnak: hiába minden óvintézkedés, nem látják, hol jut be a járvány a többszörösen védett telepekre. Mindez azt mutatja, hogy még szükség van új ötletekre és hatékonyabb stratégiákra, hogy valóban kontrollálni lehessen a madárinfluenza terjedését.
Következésképpen a vírus evolúciója és az emberi válasz gyorsasága dönti majd el, mennyire tudjuk kordában tartani ezt a fenyegetést. A szakemberek elszántan keresik a leghatékonyabb megoldásokat – hiszen, ahogy egyikük fogalmaz: okosabbak vagyunk, mint a vírus, csak ki is kell ezt használnunk.
