Az új szomszéd bolygórendszer, ami simán ránk verhet

Bolygók kavalkádja egy törpecsillag körül

Az L 98-59 rendszerben elképesztő változatosság figyelhető meg: a bolygók tömegüket és összetételüket tekintve különbözőek, így ez a rendszer a csillagászok szemében valódi laboratóriummá vált a sziklás bolygók, az úgynevezett szuper-Földek (super-Earths), valamint a Neptunuszhoz hasonló gázóriások tanulmányozására. Nem elhanyagolható szempont, hogy az L 98-59 egy M-típusú, vagyis vörös törpe csillag, amely ugyan hűvösebb, mint a Nap, mégis extrém sugárzást bocsáthat ki a környező bolygókra. Az ismeretlen tényező tehát az, hogy ezek a világok képesek-e légkört megtartani, és így folyékony víz is lehet-e rajtuk.

A légkör kulcskérdése

A földi élethez hasonló létfeltételek elengedhetetlen összetevője a légkör. Nem csupán az oxigéntartalom vagy az UV-védelem miatt fontos, hanem azért is, mert lehetővé teszi a víz folyékony állapotát. Ezzel szemben a vörös törpékhez közel keringő bolygókon a légkör fennmaradása kérdéses, hiszen ezek a csillagok időszakonként intenzív sugárzást zúdítanak rájuk. Külön említést érdemel, hogy az L 98-59 d jelű bolygó légköre a legfrissebb vizsgálatok szerint kénben gazdag, szagát leginkább záptojáshoz és égett gyufához lehetne hasonlítani. Ha valaha ember odatévedne, az orrát érő szag lenne a legkisebb gond — a dühítően nagy légköri nyomás, a forró hőmérséklet és a mérgező gázok sokkal nagyobb problémát jelentenének.

Forradalmi felfedezések régi adatokból

A kutatók nem új teleszkópos megfigyelésekkel, hanem meglévő űrtávcsöves és földi műszerek adataiból dolgoztak: a NASA TESS űrtávcsöve, a chilei HARPS műszer, a James Webb Űrteleszkóp (James Webb Space Telescope) és az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsöve mind hozzájárultak a felfedezésekhez. Az L 98-59 f bolygót nem lehet közvetlenül megfigyelni, mert nem vonul át csillaga előtt — mégis sikerült kimutatni, ahogy gravitációjával apró kilengéseket okoz a csillag mozgásában.

A mérések alapján a rendszerben egy alig földméretű bolygó is rejtőzik, amely ritka, ún. sub-Earth kategóriás. Néhány bolygón akár olvadt vagy vulkanikusan aktív belső is lehet, mint az Ió (Io – a Jupiter holdja) esetében.

Mérföldkő a lakható világok keresésében

Ezek az eredmények látványosan bővítik tudásunkat a közeli bolygórendszerekről. Az L 98-59 így bekerült abba az elit társaságba, amely a legizgalmasabb célpont lehet a James Webb Űrteleszkóp következő években induló légkör-vizsgálatai számára. Az adatok példátlan részletességgel mutatják be a rendszer bolygóit, így egyre nagyobb az optimizmus a tudományos közösségben: talán éppen egy ilyen közeli csillag körül bukkanhatunk először valóban lakható idegen világra.

2025, adminboss, mashable.com alapján