Az új malária elleni vakcina, amely megbéníthatja a kórokozót

A malária világszerte évente több mint 600 000 halálesetet okoz, főként fejlődő országokban. Most egy ausztrál kutatócsoport áttörő eredményt ért el: először sikerült vizualizálniuk és részletesen feltérképezniük a kórokozó szaporodásának egyik kulcsfontosságú fehérjekomplexét, amely eddig elérhetetlen célnak tűnt az oltóanyag-fejlesztés számára.

A szaporodás gyenge pontja

Érdemes kiemelni, hogy a Plasmodium falciparum, az emberi malária legveszélyesebb kórokozója, két döntő fontosságú fehérjét – a Pfs230-at és a Pfs48/45-öt – használ, hogy szaporodjon a szúnyogok belsejében. Ezeket a fehérjéket eddig csak felszínesen ismerték, de most, a cryo-elektronmikroszkópián alapuló vizsgálatok segítségével, sikerült közvetlenül a parazitából kinyert, természetes formájukban feltérképezni a teljes szaporodási (megtermékenyülési) komplexet. Ez a megközelítés – szemben azzal, amikor laboratóriumban, baktériumokból vagy rovarsejtekből gyártott mesterséges fehérjékkel dolgoznak – valós képet adott arról, miként kapcsolódnak össze ezek a molekulák a természetben.

Élvonalbeli vakcinakísérlet

A feltérképezett szerkezet alapján a kutatók olyan mRNS-alapú vakcinát fejlesztettek, amelynek előállítását a Monash Gyógyszerészeti Kutatóintézet laboratóriumi központja segítette. Az előzetes kísérletekben ez az oltóanyag jelentősen növelte az immunválaszt, és akár 99,7 százalékban képes volt megakadályozni, hogy a malária parazita szaporodni tudjon a szúnyogok belsejében – ezzel blokkolva a betegség átvitelét, még mielőtt az emberi szervezetbe kerülhetne.

Új stratégia a malária visszaszorítására

Mindezek ellenére a parazita élete során legtöbbször csak kis egyedszámban van jelen a szúnyogban, ez a “szűk keresztmetszet” (bottleneck) pedig lehetővé teszi, hogy már csekély számú parazita blokkolása is látványos eredményt hozhat. A most fejlesztett mRNS-vakcina éppen ezt a kritikus szakaszt veszi célba: a szúnyogban fejlődő parazitákat és azok szaporodási folyamatát akadályozza meg.

Ennek fényében olyan kombinált védelmi rendszer kialakítása lehet a cél, amely az emberi vér- és májszakaszban működő vakcinákkal kiegészítve átfogó védelmet nyújthat a malária ellen. A kutatók szerint az együttműködés, valamint a melbourne-i orvosbiológiai központ és az mRNS-technológia gyors innovációja lehetővé tette, hogy az alapkutatás rövid idő alatt klinikailag kipróbálható vakcina-jelöltté fejlődjön – így az új fejlemény a malária felszámolásának egyik kulcslépése lehet a közeljövőben.

2025, adminboss, phys.org alapján