Gömböket számolunk, de csillagokat lélegzünk be
A legtöbb káros részecske nem szabályos alakú, hanem furcsa, rendezetlen formájú. A tudományos modellek azonban eddig szinte mindig tökéletes gömböket feltételeztek az egyszerűbb megoldhatóság miatt. Emiatt a valódi, sokszor még veszélyesebb alakzatok mozgásának előrejelzése nehézkes vagy pontatlan volt.
A nagy újítás: minden alakra működik
A Warwicki Egyetem kutatója, Duncan Lockerby professzor most egy egyszerű, univerzális módszert mutatott be, amely bármilyen alakú részecske viselkedését képes előre jelezni. Lockerby a Journal of Fluid Mechanics (Journal of Fluid Mechanics) című folyóiratban publikált tanulmányában egy százéves alapképletet gondolt újra, hogy végre a szabálytalan részecskéken is pontosan alkalmazható legyen.
Az újítás lényege, hogy visszanyúl a Cunningham-korrekciós tényezőhöz, amelynek eredeti változata 1910-ben született meg, ám a későbbi csiszolások túlzottan leegyszerűsítették, gömbökre korlátozva a képletet. Lockerby most egy matematikai eszközt, úgynevezett korrekciós tenzort vezetett be, amely bármilyen alakzat – a gömbtől a vékony lemezig – ellenállását megjósolja, ráadásul empirikus igazítás nélkül.
Környezetvédelem, egészség, technológia
Ez a fejlődés robusztus alapot ad a levegőben terjedő szennyező anyagok valós viselkedésének leírására: a városi légszennyezés, a bozóttüzek füstje, a nanorészecskék az orvostudományban – mindegyiknél új eszköz született a pontos előrejelzésre. Az egyetem már egy csúcstechnológiás aeroszolgeneráló rendszer kiépítésébe is befektetett, hogy még több és változatosabb részecskét vizsgálhassanak a való életből, ezzel igazolva az új modellt.
Az áttörés közelebb hozza a praktikus környezetvédelmi megoldásokat és a szennyező anyagok mozgásának kiszámíthatóságát, új eszközt adva a kezünkbe a légszennyezés elleni küzdelemhez.
