Az új búzafajták menthetik meg az éhező világot

A búza genetikai állománya rendkívül összetett, amelynek kiaknázása kulcsfontosságú lehet az élelmezésbiztonság szempontjából. A kutatók most először térképezték fel, hogyan kapcsolnak be vagy ki egyes gének a különböző fajtákban, és miként használják azokat. Ezzel a módszerrel sokkal gyorsabbá válhat a nemzetközi búzanemesítés, lehetővé téve a környezeti kihívásokhoz igazodó új búzafajták kialakítását.

Globális kihívások és lehetőségek

Világszerte évente több mint 215 millió hektáron termesztenek búzát, ám a népességnövekedés miatt 40 éven belül 60%-os termelési növekedésre van szükség. Az új, úgynevezett pan-transzkriptom adatbázis segíthet mindebben: a növénynemesítők így gyorsabban javíthatják a búza hozamát, miközben ellenállóbbá tehetik a fajtákat az emelkedő hőmérséklettel, a vízhiánnyal és a gyenge talajminőséggel szemben. Ráadásul mindez a műtrágya használatának növelése nélkül valósítható meg, ami hosszú távú környezeti előny.

Genetikai sokféleség a siker alapja

A legmodernebb kutatási eredmények kimutatták, hogy rengeteg rejtett genetikai sokszínűség rejlik a jelenlegi búzafajtákban. Kiderült, hogyan szerveződnek hálózatokká a gének, s ezek a hálózatok fajtánként eltérően működnek, így új, eddig nem ismert genetikai forrásokat tártak fel. Ezek kulcsfontosságúak lehetnek a búza ellenálló képességének növelésében.

Forradalmi technológia a kutatásban

Az eredmények révén olyan új, átfogó adatbázis jöhet létre, amelyet a világ búzakutatói használhatnak. Korszerű technológiák, például a transzkriptum-izofóm szekvenálás segítségével sikerült azonosítani és összehasonlítani, hogy mekkora eltérés található a különböző fajták immunreaktív fehérjéi és prolamin szupercsaládja között is. Mindez több mint 10 000 évnyi búzatermesztésből származó sokféleséget képes kiaknázni, amely eddig rejtve maradt. A kutatás újabb lépést jelenthet az élelmezésbiztonság elérése felé világszerte.

2025, adrienne, phys.org alapján