Az új atomerőművek: gyors gyártás, kérdéses biztonság?

Kísérleti atomerőmű beton védőoszlopait mindössze 14 nap alatt építették meg Kelet-Tennessee területén, ahol a legmodernebb, 3D-s nyomtatást és mesterséges intelligenciát is bevetették. Az Oak Ridge-i laboratórium szakemberei az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával dolgoztak a Hermész Kis Teljesítményű Demonstrációs Reaktoron (Hermes Low-Power Demonstration Reactor). Az új építési módszerek célja, hogy gyorsabbá, olcsóbbá és rugalmasabbá tegyék a nukleáris infrastruktúrát, ráadásul jobban támaszkodnak belföldi anyagokra és munkaerőre is.

Gyorsabb gyártás, sok kérdőjel

A speciális 3D-nyomtatók segítségével bonyolult betonformák készíthetők el eddig soha nem látott sebességgel, miközben egyre több részfeladatot bíznak a mesterséges intelligenciára. A labor a mesterséges intelligenciát a tervezéstől a kivitelezésig alkalmazta, az automatikus döntések azonban újabb aggályokat vetnek fel: mi történik, ha hibázik a rendszer, és ki ellenőrzi az eredményeket?

Veszélyes-e a technológia?

A jelenlegi tesztek rövid idő alatt lenyűgöző eredményeket hoztak, de senki sem tudja biztosan, hogy ezek a 3D-nyomtatott elemek évtizedeken át megbízhatóan fognak-e működni. Egy atomerőmű szerkezeti hibája akár végzetes is lehet. Miközben a mesterséges intelligencia által vezérelt adatközpontok energiaigénye nő, a nukleáris technológia stabil áramforrást biztosíthat; sőt, egyesek szerint a jövőben a mesterséges intelligencia már saját energiáját termelő reaktorokat is képes lesz megtervezni és üzemeltetni. A gyorsabb kivitelezés nagy előny, de a biztonság még fontosabb: minden lépésnél óvatosságra van szükség.

2025, adrienne, www.techradar.com alapján