A hidrogén fényjelei
A térkép különlegessége, hogy minden adatot csupán egyetlen elem, a hidrogén által kibocsátott fény alapján alkottak meg. Amikor a hidrogénatomokat csillagok sugárzása éri, azok Lyman-alfa fényt – egy speciális, ultraibolya hullámhosszon – bocsátanak ki. Ezt a „világító” hidrogént számos helyen megtalálták – nemcsak hatalmas, fényes galaxisokban, de halványabb csillagközi gázfelhőkben is, amelyekről eddig alig volt információnk.
Ehhez vonalintenzitás-térképezést alkalmaztak, egy olyan módszert, amely a fény spektrumának karakterisztikus hullámhosszait figyeli. Segítségével nemcsak a legfényesebb objektumok érzékelhetők, hanem a halványabb, szinte láthatatlan részek is feltárulnak a korai univerzumból.
Új perspektíva a világegyetemről
A kozmológia lényege, hogy nem egyedi objektumokhoz, hanem hatalmas léptékekhez – galaxisok, gázfelhők összességéhez – kapcsolódó adatokat vizsgál. Ehhez a kutatók a Hobby–Eberly Teleszkópot, Texas legnagyobb műszerét vették igénybe, mely a HETDEX-projekt keretében működik. Több mint 600 millió spektrum adatait gyűjtötték össze egy 2000 teljes Holdnyi égterületről. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezzel a módszerrel a galaxisokon túl a csillagközi tér még legapróbb fényforrásait is sikerült regisztrálniuk.
Érdekes összehasonlítás, hogy míg a hagyományos feltérképezések csak a legfényesebb „kozmikus városokat” veszik számításba, addig itt olyan részletek, a „kozmikus falvak” népessége is feltűnik, amelyeket eddig senki sem vett észre.
A sötét energia és a gravitáció titkai
Ekkor következett be a fordulat: a most előállított 3D térképek alapján sikerült tanulmányozni, hogyan csoportosulnak a galaxisok, amelyet kizárólag a gravitáció irányít. A halmazosodásból következtetni lehet arra, mennyi tömeg – így a sötét anyag és a sötét energia – található az univerzumban.
Meglepően nehéz azonban az ősi galaxisok halvány jeleit kinyerni. Maga a méréstechnika sem egyszerű, még nehezebb kizárni minden zavaró tényezőt: az előtérben lévő halvány galaxisokat, a műszerek zaját és a Föld légköréből érkező fényt is. A következő cél a zajszűrés tökéletesítése és a rendelkezésre álló adatok további finomítása.
A Hobby–Eberly Teleszkóp az egész világon élen jár a kozmikus térképezésben. Az új műszerekkel a tudomány most a kozmológia aranykorába lép, ahol a világegyetem szerkezetének rejtélyei sorra feltárulhatnak.
