Az otthon ára: biztonság vagy megfizethetőség

Képzeld el, hogy új lakást keresel, és két lehetőség közül választhatsz. Az egyik egy gyönyörű ház Kaliforniában, jó iskolákkal és munkalehetőségekkel, de már közel 367 millió forintba kerül, és a jelzáloghitel is szinte megfizethetetlen. A másik egy hasonló texasi ház, ahol az átlagos ingatlanár kevesebb mint a fele, de az árnyoldala, hogy hurrikánok és áradások fenyegetik a környéket. Ez a választás nem csak elméleti: a lakhatási válság és az éghajlatváltozás miatt milliók szembesülnek ezzel nap mint nap. Az országban elindult egy jelentős vándorlási hullám: rengetegen hagyják el azokat az államokat, ahol a lakhatási költségek szinte megfizethetetlenek. Ennek következtében például 2024-ben Kaliforniából többen költöztek el, mint bármely más államból. Az átlagos lakásár pedig elérte a 367 millió forintot.

A lakhatási válság mozgatórugói

Az emberek nemcsak alacsonyabb adók reményében keresnek új otthont, hanem a megfizethetőség miatt is. Sokan Texasba vagy Floridába költöznek. Eközben Kaliforniában 2025-ben egy középkategóriás otthonhoz már közel évi 86 millió forintos családi jövedelem kellett. Tavaly több mint 21 millió bérlő költötte jövedelmének 30 százalékánál többet lakhatásra. Lényeges hangsúlyozni, hogy a pénzügyi döntés látszólag egyszerűbb, mint a természeti kockázatok mérlegelése. Emiatt azok, akik kevésbé tehetősek, gyakran kockázatosabb térségekbe szorulnak – például Houston árvízveszélyes részeire vagy a tűzveszélyes kaliforniai dombvidékre.

Katasztrófák nyomában

A költözési hullám a veszélyes régiókat sem kíméli. Az adatok szerint az elmúlt évben a magas tűzveszélyű megyékbe költöztek a legtöbben, főként Texasba. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy a biztosítók sorra vonulnak ki ezekből az államokból, mert a gyakoribb természeti katasztrófák – például tűzvészek és hurrikánok – miatt nem tudják fedezni a kockázatokat és a kifizetéseket. Ennek következtében néhány év alatt csaknem 2 millió lakásbiztosítást mondtak fel országosan; ez négyszerese a korábbi átlagnak.

Téves döntések mögött húzódó okok

Az egész probléma alapja valójában nem az egyéni választás. Nem úgy van, ahogyan sokan gondolják: ez hibás állami és önkormányzati lakáspolitikák következménye. Például Kaliforniában hiába van terv arra, hogy 2030-ig 2,5 millió új otthont építsenek, tavaly mindössze 100 ezerrel bővült az állomány. Lényeges hangsúlyozni, hogy a befagyott fejlesztések miatt sokan el sem érhetik a biztonságos régiók lakásait, így maradnak a veszélyesebb területek.

Az államok ugyan néha elismerik, hogy nem elég csak a földrajzi kockázatokat vizsgálni – számításba kell venni a társadalmi-gazdasági sebezhetőséget is –, ám a támogatások jellemzően elmaradnak. Emiatt, ha a döntéshozók nem lépnek, az éghajlatváltozás továbbra is meghatározza majd, ki élhet biztonságban, és ki marad kitéve a következő katasztrófának.

2025, adminboss, phys.org alapján