Az ősi tengerjáró krokodilok afrikai titka végre kiderült

A lelet, ami mindent megváltoztat

Az új fajt Wadisuchus kassabinak nevezték el: az elnevezés a vádí (völgy) és a Suchus, vagyis az ókori krokodilisten, Szobek nevéből ered. A fajt az Assiut Egyetem paleontológusa, Ahmed Kassab professzor munkássága előtt tisztelegve nevezték el. A leletek – két részleges koponya és két orrcsúcs – négy, különböző fejlődési szakaszban lévő egyed maradványai, így a kutatóknak ritka lehetőséget adtak, hogy tanulmányozzák, miként fejlődtek az ősi tengerparti krokodilok.

Különc, sokban eltér a mai krokodiloktól

A Wadisuchus kassabi nem hasonlít a mai krokodilokra: hosszú, tűhegyes fogú orrával főként halakat és teknősöket zsákmányolhatott. Elődjénél az orr elején négy, nem öt foga volt, orrlyukai felül helyezkedtek el a zavartalan légzés érdekében, és mély bemélyedés volt az állkapcsok találkozásánál. Ezek mind a zsákmányszerzéshez és a túléléshez köthető alkalmazkodásokat mutatják.

Átrendeződik az ősállatok családfája

A most bemutatott lelet bizonyítja, hogy a Dyrosauridae csoport – vagyis az ősi tengerjáró krokodilok – első tagjai Afrikából származnak, és eredetük sokkal régebbre nyúlik vissza, mint eddig gondolták: már 83–87 millió évvel ezelőtt megkezdődhetett a csoport elterjedése, megelőzve a maastrichti időszakot. A kutatók filogenetikai elemzései rendre őt mutatják ki a később világszerte elterjedt tengerjáró krokodilok ősének.

Egyiptom földje még bőven rejt titkokat

A lelet jelentősége messze túlmutat a krokodilősökön: Egyiptom nyugati sivataga alapvető paleontológiai kincseket őriz, ezek védelme pedig nemzeti örökség és kötelesség. A csapat célja, hogy ne csak feltárják, hanem az elsivatagosodás és a terjeszkedő mezőgazdaság elől meg is óvják ezeket az évszázadok óta rejtőző kövületeket az utókornak.

2025, adrienne, phys.org alapján