Az ősi görög barlangi koponya, amely se nem ember, se nem neandervölgyi

Egy észak-görögországi barlangból került elő az 1960-ban megtalált titokzatos koponya, amelynek életkorát a legújabb kutatások alapján körülbelül 300 000 évre teszik. A Petralonai-barlang falára tapadt leleten még egy sztalagmita is nőtt, és évtizedeken át vitatéma volt, hova illeszthető az emberi családfán. A vizsgálatok eddig nem tudtak pontos életkort meghatározni, a korábbi becslések 170 000-től akár 700 000 évig is terjedtek.

Se Homo sapiens, se neandervölgyi

A koponyán kialakult kalcit pontosabb kormeghatározását most uránsorozat-vizsgálattal érték el: a kalcitban lévő uránból keletkező tórium mennyisége alapján az első réteg keletkezését 286 000 évre tették, de teljes bizonyossággal legalább 277 000 évesnek számít. Mivel nem tudni, mennyi idő telt el a koponya barlangba kerülése és a kalcitképződés kezdete között, a kutatók a koponya korát nagyjából 300 000 évre becsülik, bár akár ennél is régebbi lehet.

Egy elfeledett emberelőd Európa jégkorszakából

A lelet jelentőségét az adja, hogy sem a mai emberhez (Homo sapiens), sem a neandervölgyiekhez nem sorolható, hanem a Homo heidelbergensis nevű, rég kihalt embercsoporthoz. Ez a faj a jégkorszak idején élt együtt a neandervölgyiekkel – és a mostani radiometrikus kormeghatározás éppen ezt támasztja alá. A koponya mérete és erőteljes vonásai alapján férfinak gondolják, fogai mérsékelten koptak, így feltehetően fiatal felnőtt volt.

A heidelbergi ember visszatér

Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa szerint a Petralonai-koponya rokonságot mutat a zambiai Kabwe-koponyával (heidelbergi ember – Homo heidelbergensis, angol cím: Kabwe skull), amelyet ugyanezen módszerrel 299 000 évesnek datáltak. Mindkét lelet egy olyan ősembercsoport létezésére utal, amely Európa középső pleisztocén időszakában a neandervölgyiekkel együtt élt, és velük párhuzamosan fejlődött, de önálló irányt képviselt az emberré válás útján.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján